A Hold hatása

A természet eme érdekes összjátékában szerepet kapnak az asztrológia évezredes megfigyelései is. Ez teszi indokolttá korunkban az asztrológiával való foglalkozást, megállapításainak felülvizsgálatát, elméletének korszerűsítését.

Kísérletekkel alátámasztva

A Hold nehézségi erőtere kelti a legjelentősebb földön kívüli gravitációs erőhatásokat. Nemcsak az óceánok hatalmas víztömegét képes mozgásba hozni, hanem kimutatható általa a földkéreg és a légköpeny hullámzása is. Jordan kimutatta, hogy a New York-i Tuxedo parkban lévő Loomis Laboratórium három igen pontos órájának ingájára a Hold - helyzetétől függően - vonzerőt fejt ki. Ezért - a Hold hatásával szemben érzéketlen kvarcórák által mutatott időértékekkel összehasonlítva - a Hold helyzetétől függő időeltérések léptek fel a három óránál?

Genf közelében található a világ egyik nagy tudományos kutatóintézete, az Európai Részecskefizikai Laboratórium. Hatalmas gyorsítójában elektronokat és pozitronokat ütköztetve érdekes jelenségre lettek figyelmesek. A gyorsított nyaláb energiája, az ismert körülmények változatlansága mellett, napszak szerint változott. Hosszas keresgélés után sikerült tisztázni, hogy a jelentős ingadozás a Hold járásával mutat azonosságot. A jelenség magyarázatát abban látják, hogy a Hold ár-apálykeltő hatása megváltoztatja a testek méreteit, és így az intézet gyorsító berendezésének körpályája kb. egy milliméterrel változik meg.

Elméleti meggondolások alapján Laplace híres francia csillagász már rámutatott arra, hogy a Hold vonzóerejétől légnyomás-változásnak is fel kell lépnie. Lefroy volt az első, aki ennek mérésével foglalkozott. Később Sabine Chapman, majd mások is egyre pontosabb méréseket végeztek, és kimutatták e változásokat.
Más kutatások azt bizonyítják, hogy a rádiófrekvenciára is hatással van. A hosszúhullámok vétele az átlagosnál gyengébb, ha a Hold a látóhatár fölött van. Csökkenő holdmagasságnál a vétel erősödik, és a legerősebb, amikor a Hold úgy 30°-kal van a látóhatár alatt.

A Hold-jóslások tudományos háttere

A mezőgazdaságban és az állattenyésztésben már nagyon régóta ismeretesek az asztrológiai természetű Hold-receptek. Ilyenek például azok a szokások, amelyek a fakitermelés időpontját egy meghatározott holdfázishoz kapcsolják. Ezek szerint a kivágott fa víztartalma összefüggésbe hozható a kivágáskor fennálló holdhelyzettel. Vagy bizonyos növények ültetésénél is meghatározott holdfázis követendő. Plinius a szőlő metszésére a fogyó hold időszakát tartja a legjobbnak. A szárnyasokat tenyésztők gyakran úgy irányítják az ültetést, hogy a kicsinyek újhold idején bújjanak ki a tojásból, mert tapasztalataik szerint olyankor jobban fejlődnek. A tehén vemhességének ideje pontosan tíz holdhónap. Ha a tehenek valamilyen fertőző betegség következtében elvetélnek, az csaknem mindig a holdhónap kerek többszörösének időpontjában következik be.
Amerikai kutatók 1974-ben babbal folytattak tüzetes vizsgálatokat, és arra az eredményre jutottak, hogy a növény vízfelvétele szoros párhuzamban áll a holdfázisokkal, és a legmagasabb értékét éppen a négy legfontosabb holdváltozás idején, újholdkor, holdtöltekor, az első és a harmadik negyed idején veszi fel...

A telihold szerepe

A magyar szőlősgazdák gyakran megvárják a holdtöltét a szőlőmetszés kezdésével. Ilyenkor a Nap-Hold szembenállás miatt a Hold kisebb mértékben vonzza a nedvességet a növények szárába, és ezáltal csökken a metszés utáni "könnyezés", folyadékveszteség?
Az 1990 és 1994 között végzett kriminalisztikai vizsgálatok kimutatták, hogy a telihold utáni napon az átlagérték négyszeresére növekszik a gyilkosságok száma. A vizsgálat még arra is rámutatott, hogy telihold idején emelkedik a közlekedési balesetek, öngyilkosságok, epilepsziás rohamok száma és fokozódnak a mániás depressziós tünetek. Több kutató véleménye szerint ezek a jelenségek részben azzal magyarázhatóak, hogy a Hold dagálykeltő hatása miatt a sejtekben, szövetekben megváltozik a biológiai só-víz háztartás egyensúlya, másrészt a telihold okozta földmágneses változások közvetett hatása is számításba jöhet.

Az ivarciklusokra is hatással van

A Holdnak az ivarciklusokra gyakorolt hatását már régen feltételezték. Ismert bizonyos tengeri algák spórakibocsátása, édesvizek mikroszkopikus növényállományának erősebb szaporodása az egyes holdfázisokban?
A 19. században több kutató kísérelte meg a Holdnak az ivarcikusra gyakorolt hatását emberi vonatkozásban is kimutatni. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az Északi-tenger partvidékén a dagályt követő órákban több mint 30 százalékkal nagyobb a születések száma, mint apály idején?
Egy amerikai kutató több mint tízezer nő havi ciklusát vizsgálva megállapította, hogy a menstruáció a Nap és a Hold együttállásakor (újhold), illetve szembenállásakor (holdtölte) indul meg. Tudományos vizsgálatok szerint a serdülő lányok közül legtöbben januárban menstruálnak először, de van egy július-augusztusi csúcs is?
A születési képletben a Hold helyzete nemcsak az érzékenységet, a lelki beállítottságot mutatja, hanem a fogantatási hajlamot, sőt, a gyermekáldás időpontját, a születendő gyermekek nemét is meg lehet állapítani? (folytatjuk!)

 

Ajánlott irodalom:
Bányai Mátyás: Az asztrológia járatlan útján