Bolygó-e a Plutó?

A bolygó fogalmának ezidáig nem létezett tudományos meghatározása. Szélsőségesen fogalmazva ez azt jelenti, hogy minden ami nagy, megközelítően gömb alakú és a Nap körül kerin, megkaphatta ezt a kiemelt státuszt. A csillagászati eszközök ugrásszerű fejlődésének eredményeként azonban az elmúlt évtizedben egyre több, jelentős mérettel rendelkező objektumot fedeznek fel a Naprendszer határmezsgyéjén. Többször is felmerült a kérdés, mit is nevezhetünk bolygónak, hol a határ és milyen paramétereket kell figyelembe venni az újonnan felbukkanó objektumok kategorizálásánál. A tudósok tehát döntési kényszer elé kerültek. Vagy ragaszkodnak továbbra is az évszázados hagyományokon alapuló meghatározáshoz, vagy végre pontosan definiálják, hogy mit is tekintenek ezentúl bolygónak. Nem voltak könnyű helyzetben, a szavazásuk eredményétől függött, hogy át kell-e írni az össze tankönyvet és lexikont, vagy pár éven belül a bolygók egész hada árasztja majd el a Naprendszert.

Plútó, mint Törpebolygó

Bár a csillagászatról közismert, hogy a leginkább hagyománytisztelő tudomány - elég csak utalni az ókori eredetű csillagképek használatára, vagy a csillagok fényességét jellemző magnitúdóskálára, melynek alapjait még Hipparkhosz fektette le bő két évezreddel ezelőtt - a tudósok most mégis úgy döntöttek, felrúgják a hagyományokat. A Nemzetközi Csillagászati Unió döntése szakmai körökben hatalmas felzúdulást kavart. Többszáz tudós azonnal tiltakozást jelentett be a bolygó fogalmának új értelmezése ellen. A tényeken azonban ez semit nem változtat: az IAU letaszította a trónjáról a Plútót. Ezzel egyidőben megszüntették a kisbolygók fogalmát, helyette az eddig nem létező, törpebolygók kategóriáját vezette be. A Plútót ezek közé sorolták. A trónfosztásban résztvevő csillagászoknak azonban lehetett egy kis lelkiismeret furdalásuk, mert az eddig kilencedikként ismert bolygónkat egy különleges státusszal ruházták fel: a Neptunuszon túli törpebolygók prototípusának kiáltották ki.

 

A létezését előre kiszámították

A Plútó egy "papíron" felfedezett égitest. A Neptunusz 1846-os megtalálása után a csillagászok ugyanis rájöttek, hogy annak a tömegvonzása nem elegendő az Uránusz pályaingadozásának a megmagyarázásához. A híres bolygómegfigyelő, Percival Lowell 1905-től haláláig hiába kereste az ismeretlen bolygót. Azt csak
Clyde W. Tombaugh-nak, az arizonai Lowell Obszervatórium asszisztensének sikerült felfedeznie 1930 februárjában. A szenzációt a fiatal csillagász két héttel később, március 13-án jelentette be. Az akkori hagyományoknak megfelelően azonnal bolygónak kiáltották ki. De a Naptól mért távolsága, kis mérete és szokatlan pályája miatt, egyesek már a felfedezése pillanatától megkérdőjelezték bolygó mivoltát. A 248 földi évnek megfelelő keringési ideje alatt ugyanis olykor a Neptunusz pályáját keresztezve nem is mindig ő legtávolabbi égitest.

Voltak, akik már akkor úgy vélték, a Plútó egyfajta átmenet képez az üstökösök és a bolygók között. Pályája alaposan megnyúlt, napközelben 4425 millió kilométerre közelíti meg a Napot, míg naptávolban 7375 millió km-re távolodik el tőle. Néhány 1978-ban készült fotó a Plútót tojás alakúnak láttatta. Ez arra utalhatott, hogy a közelében egy hold kering, amit azonban távcsővel nem láttak elég tisztán. A Plútó holdjáról, a Charonról 1991-ben a Hubble űrteleszkóp készítette a legélesebb képeket. A Plútót és a Charont alig 20000 km választja el egymástól, olyanok együtt, mint egy ikerbolygórendszer. Pályájuk különleges tulajdonságai miatt elképzelhető, hogy a Plútó és a Charon a Neptunusz elszabadult holdjai.

Trónfosztás

A Plútó bolygó mivoltával kapcsolatos kételyek 2002. októberében erősödtek fel ismét, amikor az amerikai csillagászok egy bolygószerű, gömb alakú, a Plútóhoz hasonló méretű égitestet fedeztek fel a Naptól 6,3 milliárd kilométerre. Átmérője a Földinek a tizede és 288 földi év alatt kerüli meg a Napot.
Felfedezői a Quaoar (ejtsd: kváovár) nevre keresztelték, a valaha Los Angeles környékén élt Tongva indián törzs termékenységistenéről. Első hallásra azt lehetne gondolni, hogy megtalálták a Naprendszer tizedik bolygóját. A szakemberek szerint viszont épp az ellenkezője történt: a Quaoar léte megkérdőjelezi a Plútónak bolygó mivoltát. A Quaoar ugyanis az úgynevezett Kuiper-övezet tagja. Ebben, a Naptól 5,3-15 milliárd kilóméterre lévő térségben már eddig is többszáz hatalmas méretű objektumot fedeztek fel, de ezeket a csillagászok mégsem tekintik bolygóknak.
A következő, mérföldkőnek számító észlelésre 2003 novemberében került sor. A kutatók egy még távolabbi, a hagyományos bolygófelfogásnak megfelelő égitestet fedeztek fel. Ennek az eszkimó mitológia tengeristennője után a Sedna nevet adták.