Fogantatás spirituális támogatással

2009. február 14. 05:32 , Legutóbb frissítve: 2009. február 14. 00:00
Kozma Szilárd asztrológus-íróval ezúttal arról beszélgettünk, hogy mi állhat a manapság egyre több párt érintő fogamzási problémák hátterében, és ezeket hogyan lehet kiküszöbölni a helyes spirituális megközelítéssel.




 





- A spirituálisan érett ember soha nem fogan vagy nemz  gyermeket akarata ellenére? Akkor sem, ha nem védekezik a szokásos fogamzásgátló módszerekkel?

- Valóban, az a személy, aki valami módon védekezik (mechanikus módszerekkel,  vegyi eszközökkel, esetleg a szexuális aktus megszakításával) a magzat megfoganása ellen, azaz a teremtés elsődleges törvénye ellen, az még távol áll attól az igazi hittől, ami a természeti törvényekkel való harmonikus együttlétet és az egyetemes törvényekkel való együtthatást jelenti. Az így védekező nem tudja, hogy amennyiben ő nem erőszakoskodik sem tettben, sem szóban, sem gondolatban és képzeletben senkivel - az egyetemes törvények szellemében - vele szemben sem erőszakoskodhat a természet, vagy más ember, de még maga az Abszolútum (az Isten) sem. Metafizikailag lehetetlen, hogy egy lelkileg, szellemileg és spirituálisan is éber, egészséges személyi tudattal rendelkező nő "ártatlanul teherbe essen" az ő határozottan fenntartott és zavartalan szabad akarata ellenére!

Amennyiben valaki nem akar még gyermeket, mert a ciklus és a ritmus törvénye figyelembe vételével úgy véli, hogy nem jött el az ideje ennek, annak nem kell félnie a fogantatástól, mert az egyetlen ok, ami miatt "teherbe eshet", az ő zavartságából táplálkozó, önféltéséből eredő szellemi-lelki ellenállása, és az ebből fakadó szorongás és feszültség. Az ő tudattalan és a tudatos képzeletével kapcsolatban álló természeti és asztrális léterők nem használhatják fel az akarata érvényesítésével másokat nem támadó és nem hátráltató nőt egyszerű "szülőedénynek". De a határozott személyiségtudattal és szellemi akaraterővel rendelkező férfi sem válhat egyszerű megtermékenyítő eszközzé, önkéntelen "donorrá".

A "teherbeesés" és az "áldott állapotba kerülés" közötti különbség tehát az együttműködés fogalmával határozható meg. Az a személy, aki tudatos, felelősségteljes szellemi és szerelmi életet folytat, és az élettársa, meg a saját lelkében létező szellemi teremtőerők révén hív létre egy új életet, annak a gyermek a szerelmi aktus természetes következménye, materializálódása, és nem teher, hanem áldás.

Az erős személyiségtudatot kialakító, és így tiszta akaraterővel rendelkező nő nem lehet áldozata a saját, vagy a partnere tudattalan képzeletében tenyésző negatív ("Jaj, nehogy megtörténjen!") gyermek-ősképzeteknek. Az ilyen nő már szeretkezhet bátran és teljes odaadással, és nemcsak a negatív holdfázisok alkalmával, hanem bármikor, mert ő addig nem esik teherbe, amíg nem akar magzatot foganni. De áldott állapotba kerül, amikor az egyetemes törvényekkel összhangban úgy érzi, hogy a természeti erőkkel együttműködve teremtővé kell válnia.





 




Az a nő, aki tudatosan, felelősségteljes szeretettel éli ki természetes vágyait, a tudattalanjában működő teremtőerők révén létrehoz magában egy új emberi lelket, az ő jövendő gyermekét.
Számára a várandós állapot áldás, a szülés pedig teremtés és egyben újjászületés.

A megoldás persze nem az, hogy e sorok olvasása után mindenkinek, aki a metafizikai alapállás szerint akarja folytatni az életét, azonnal szakítania kell a védekezési praktikákkal. De tudnia kell, hogy majd egyszer, a spirituális letisztulása megfelelő színvonalán eléri azt az állapotot, amelyben a hite, azaz lényegévé vált tudása felszabadítja a mindenfajta védekezési mechanizmus gyakorlása alól - feloldván azt a szakadékszerű ellentmondást, ami a szellemi meggyőződés és a szexuális életgyakorlat között tátong.

12
Ajánlott cikkek
Hozzászólások
Szólj hozzá Te is!
Eddig 24 darab hozzászólás érkezett!

Hozzászóláshoz lépj be vagy regisztrálj itt!
Hozzászólhatsz a Facebook azonosítóddal is. Klikkelj a "Facebook bejelentkezés" gombra!

A -gal jelölt mezők kitöltése kötelező!



Kozma Botond Szilárd
2011. október 20. 12:17

Kedves Eruska! (Bocsánat a nagy késésért, de csak most vettem észre, hogy ezen a helyen, külső felhasználóként, még válaszolhatok. És azért is bocsánatot kérek, ha netalán tévednék, de a mi 1O-ik éves kislányunkat Etelkának hívják, de mi baba korától, valamiért Etuskának nevezzük. Az Eruska tehát, nem szintén Etuska kellett volna legyen, csak miután a szöveget elküldte ezzel a kis betűeltéréssel, már nem lehetett vissza vonni?) Az igazi és tényleges spirituális alapállás - az tehát, amely a szülői minőséget és a gyermek-szeretetet elsősorban a gyermekkel - gyermekekkel szembeni felelősségtudatként, értük való áldozathozási készségként és vágyként kezeli és éli meg, ebben a esetben, amikor tényleg belátható időben egyelőre helyrehozhatatlan szervi elváltozáson (is..) múlik a magzat foganás, egyértelműen az ökrökbe - fogadást jelenti! Ebben az esetben tehát nem a feleség-férj közötti párkapcsolati összeférhetőséget, illetve a megtermékenyülési - megtermékenyítési képességet és lehetőséget kell vizsgálni a horoszkópban, hanem kizárólag és csakis az anya személyi (lehetőleg szintetikus) horoszkópja szerinti karma-tisztulási lehetőség helyezendő előtérbe. Hiszen ez a garancia arra, hogy megfelelő testi és lelki egészséggel rendelkező babát sikerül választani. A spirituális egészség már úgy is a megfelelő nevelés és gondozás kérdése (lásd: Gyermekhoroszkópok). - Ilyen területen több sikeres szülők - gyermek egymásra találását is sikerült elősegíteni. Ezek a szülők tehát éppen annyira boldogok a teljesen a magukénak érzett, kis egészséges babáikkal, mintha "ők is szülték" volna. - És ez így is van, mert nem annyira a biológiai szülői minőség számít, hanem a spirituális, hiszen amint mondtam, ez a huszonegyedik században már inkább spirituális és személyes áldozathozatal- és felelősségvállalási szándék és még inkább: akarat kérdése, mint biológiai-kapacitás büszkeségé! A Lombik-bébi program használatát tehát nem csak azért nem ajánlom, mert ez nem csak természeti erőltetése (tudományos erőszakoskodás) a teremtés automatizmusának, hanem az így, ezzel az erőltetéssel születendő gyermekek karmája szempontjából egyáltalán nem ajánlatos. - De ez "csak" a spirituális szempont. Mert akkor még arról a sok csalódásról és más lelki fájdalomról nem is beszéltünk, aminek a fentiek alapján teljesen fölöslegesen teszi ki magát főként a jövendő anya, hiszen, az statisztikai tény, hogy mindössze tíz százalékos ennek a programnak a siker-aránya. (-Ennél már az én, minden külső és erőszakos beavatkozást nélkülöző siker-arányom is sokkal jobb, amely puszta asztrológiai karmikus feltárások és spirituális tanácsadások révén lehetővé tette azt, hogy mára számtalan - több tucat! - gyermeknek az un. foganási-elősegítője legyek!) És akkor még a több rend béli erkölcsi megalázottságról (Persze, nem a nagyon is kíméletes és humánus orvosok maximálisan megértő és együtt-érző magatartásáról van szó, hanem maga a helyzet által adott megalázottságról. - Persze, a nappali éber tudatával ezt nem mindenki érzi, de a felettes énje mindenképpen!), nem is beszéltünk. Persze, ismerem én az örökbefogadással kapcsolatos aggályokat is, de a több rendű ide vonatkozó segítségkérések miatt, ide vonatkozóan is tájékozódtam, és ma már teljesen meg vagyok győződve arról, hogy tényleges egészséges spirituális alapállás esetén, azok a helyzetek, amelyektől ilyenkor félni szoktak, egyszerűen NEM KÖVETKEZNEK BE, illetve jelentéktelenekké válnak (pl. a babák bőrszíne szerinti "származása"), ahhoz képest, hogy mekkora és menni örömet képesek hozni, még egyszer mondom: megfelelő spirituális alapállás és elvárás esetén!

Eruska77
2011. április 28. 18:37

Kedves Szilárd! Párommal nagyon szeretnénk kisbabát, de nálunk csak a lombik kezelés segíthet, mivel az én petevezetékeim teljesen összetapadtak/nőttek. Olvastam az írását a spirituális megközelítésről, amiben magam is hiszek, de mi a helyzet ha valakinek szervi akadálya van a fogantatásnak? Akkor csak a lombik marad, vagy van más megoldás? Párom 1972.05.16-án Magyarországon született, én pedig 1977.06.23-án 12óra 10perckor Magyarországon születtem. Lehet közös gyerekünk? Köszönöm szépen a segítséget! Tisztelettel: Eruska77

vizilovacska
2011. április 14. 14:31

Kedves Szilárd!Van egy kislányunk akinek nagyon örülünk,mert páromnak fogantatási gondjai vannak,de ennek ellenére szeretnénk még egy kisbabát.Lehetséges ez? Párom 1973-08-11-én hajnali 2 körül született olaszországban én pedig 1980-09-01-én 22,30-kor magyarországon.Kislányom születése 2009-10-30 olasz.Már több mint egy éve próbálkozunk de sajnos hiába.Köszönöm segítségét. Köazönöm segítségét.

P. Zoltán
2009. március 21. 23:19

Kedves Szilárd! Örömmel olvastam újabb írását, amelyet az egészséges magzatfoganással kapcsolatban írt. Jelenleg a párommal még nem "tervezünk" babát, de szeretnénk legalább két gyermeket felnevelni. Az egyik kérdésem az lenne, hogyha mindketten kislányokat szeretnénk, akkor tényleg kislánybabák fognak születni? természetesen a legfontosabb, hogy egészségesek legyenek. A másik kérdésem az, hogy férfiként, jövendő apaként hogyan tudok a páromnak segíteni abban, hogy a gyermekáldáshoz, az anyasághoz minél inkább az egyetemes törvények szerint viszonyuljon, ahogyan Ön azt leírja itt és más tanulmányaiban, írásaiban is. Üdvözlettel, Zoltán

era
2009. február 17. 16:24

Kedves Szilárd! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy várható-e a közeljövőben gyermekáldást. Már van egy 8 éves kislányom. Boldog házasságban élek, immár 9 éve. Szeretnék még egy babát. Nem használok semmilyen fogamzásgátló szert. Én születtem 1971.08.04. Szentesen 17:30 perckor Férjem 1970.12.21 Bp. 04:05 perc Köszönöm válaszát Era

Astronet Piactér