Szerelem és szexualitás - spirituális szemszögből

- Szilárd, mesélted, hogy asztrológusi munkád jelentős részét teszik ki a párkapcsolati problémák, illetve az e terület nem megfelelő működéséből adódó gondok elemzése és megoldása.

- Így van. A téma hangsúlyát támasztja alá az is, amiről az egyik tévécsatorna reggeli műsorából értesültem: a szervátültetési piacon általában a beültetésre alkalmas - A Vénusszal analogikus kapcsolatban álló - vesék képezik a legnagyobb hiánycikket, és egyben a legnagyobb üzleti forgalom tárgyát is. Asztrológusként és a személyes tapasztalatok szintjén is, elméletben és gyakorlatban is rég óta tudom, hogy a vesék jó vagy rossz működése, akárcsak a többi központi deréktájéki szerveknek és az egész közép-derék testrésznek az egészségi állapota (pl. deréktájéki izmok és gerinccsigolyák) a szerelmi-szexuális viszonyaink harmonikus vagy diszharmonikus mivoltáról tanúskodik. Ezen szervek jó vagy rossz állapota tehát a szerelmi-párkapcsolati (élettársi) életünk és viszonyrendszerünk minőségétől függ. A vesék, és általában a testünk középtájéka a Mérleg jegy által megtestesített spirituális erőtérhez és a személyi horoszkópokban az annak megfelelő gyakorlati életkört jelző VII. ház által megtestesített (az elkötelezett élettársi viszonyok horoszkópháza) lelki élményekhez, belső átélésekhez, e viszonyrendszerek igen összetett problémaköréhez tartozik. Tudva tehát, hogy milyen nagy gyakorisággal találkozom az élettársi viszony félreértéséből, és az élettársakhoz való intenzíven átélt negatív viszonyulásokból származó sorsproblémákkal, és az azoknak megfelelő vese, húgyhólyag, deréksérv, stb., betegségekkel, a tévéstúdióba invitált szakemberek által közölt statisztikai tények egyáltalán nem leptek meg.   

Gyakorló asztrológusi tapasztalatom szerint a legtöbb betegség, a legtöbb családi és személyi konfliktus, a számtalan elrontott életsors, valamint a legtöbb lelki és fizikai nyomor, de a legtöbb társadalmi zavar is abból származik, hogy nem ismerjük a szerelemnek és a harmonikus élettársi viszonyon belül megélhető folyamatos szexualitásnak életerőt adó és életalkotó jelentőségét (illetve a zavarosan megélt, az elfojtott, vagy a hiányzó szexualitás káros hatását).

A testi tüneteket kezelő orvostudomány egyelőre mást mond, de a kauzális gondolkozás megbízhatóságáról meggyőződött asztrológus számára világos, hogy a női betegségek: a méhdaganat, a méhrák, a petefészek-gyulladások, a méhen kívüli terhességek, a frigiditás, a szexuális kielégülési képtelenség, a különböző fertőzések, férfiaknál a korai magömlés, a (korai) impotencia, a prosztatagyulladás és a prosztata-rák, a heregyulladás, a hererák, mindkét nemnél a húgyhólyag- és a veseproblémák, a mandulagyulladás, a különböző nemi fertőzések és az AIDS mind oda vezethetőek vissza, hogy nem tudjuk, hogy élvezetszerzésen és (egyre kevésbé!) gyermeknemzésen kívül mihez is kezdjünk a párunkkal, a szerelemmel és a szexualitással, hogyan rendezzük úgy a más nemű személyekkel, illetve az élettársunkkal való viszonyunkat, hogy ne kelljen drámai probléma- és konfliktuskörként megélnünk mindazt ami, egy ilyen viszonnyal jár.

- Mit kell tehát tudnunk a szerelemről, ha életünk e fontos területét harmóniába szeretnénk hozni?

- Az általánosan elterjedt téves nézettel szemben a szerelem nem egy szeszélyesen vagy véletlenszerűen megnyilvánuló “bűvös” vonzerő, hanem egy olyan elfojthatatlan, mély-tudati érzelmi állapot, amely az érzelmi, mentális és spirituális fejlődésünkhöz szükséges életfeladataink felvállalását hivatott kikerülhetetlenné tenni. A szerelmi vonzerő tehát egy olyan sors-provokáció, amely rákényszerít minket a rendeltetésünk beteljesítését lehetővé tevő lelki és szellemi tapasztaltok megszerzésére és intenzív átélésére. Ezért történik az, hogy amikor gazdasági okokból, hamis "erkölcsi" okokból, vagy egyszerűen gyávaságból elutasítjuk, elfojtjuk a szeretett lénnyel való találkozást, és így hagyjuk lassan kihűlni a szerelmi érzéseinket, vagyis akkor, ha tudatosan megtagadjuk és meggátoljuk a szerelmi érzések kibontakozását, valósággal „rosszul vagyunk", és "belebetegedünk" az elfojtás következményeibe. Idővel elkezd fájni a szívünk, a torkunk, a gerincoszlopunk deréktáji része, a vesénk, a nemi szervünk, a húgyhólyagunk.