Megcsalásra kódolva?? Na ne már!

2009. szeptember 7.
Miért lépnek félre a pasik? Tényleg genetikailag kódoltak a férfiak a megcsalásra? Van-e értelme a nyitott kapcsolatnak?
Hirdetés
„50 éve együtt.” „Sosem csalnám meg a feleségem”, a minap ezt a két mondatot olvastam egy magazin címlapján, s közben elmosolyodtam. Végre. A mai világban, amikor a sztárvilág-pletykákból, a filmekből, a lapokból ömlenek felénk a megcsalásról szóló történetek, két ilyen mondat úgy kell nekünk, mint egy lélegzetvételnyi levegő.
Amikor  a legutóbbi randimon a pasi első találkozásunk alkalmával ecsetelni kezdte, hogy szerinte mik nem számítanak megcsalásnak, és hogy egy-két félrelépés még megbocsátható, először csak szemöldökömet összehúzva hallgattam. Majd kifejtettem az ellenvéleményemet. Másnap aztán írtam neki egy üzenetet, hogy szerintem nem vagyunk egymáshoz valók.

Valóban akkora nagy „bikák” a pasik, mint amilyennek mutatják magukat? Nem hinném! Keverjünk össze némi kis egyetemi pszichológiai előtanulmányt, egy-két témába vágó könyvet, és egy csipetnyi emberismeretet, s máris megvan a varázsszer, aminek a segítségével a látszat mögül előcsalható a lényeg.

Nézzük rögtön a férfitársaságban legnagyobb hódítóként tetszelgő pasikat! Darabszámot és intenzitást illető szexuális felfokozottság. Pazar. Csakhogy a kidüllesztett  mellkas nem takarja ám el az érzelmi zárkózottság növesztette kajla nyuszifüleket.
Igazából nem élcelődni akarok. Ami e dolog mögött lappang az sokkalta szomorúbb, mintsem vicces.Az okokat a családban kell keresnünk. A szülők érzelmi intelligenciájának fejlettsége ugyanis jelentősen befolyásolja a gyerekét. Ha egy férfi az apjától nem látja a nők, ill. a feleség, anya felé irányuló gyengédséget, vagy tapasztalja, de csak nagyon ritkán, akkor az sajnos nem rögzül később követhető viselkedésmintaként. „A gyengédségre szocializálás az apa felelőssége.” A mama érzelmileg hiába kifinomult , ha az apa nem az. A fiú számára ugyanis ő a követendő példa, a férfi, az idol. Az ilyen pasik tehát a nélkül nőnek fel, hogy megfelelő érzelmi viselkedésformát látnának maguk előtt, s később gyűjteni fogják a nőket, mint annó a Playboyt.
A „szakirodalom” a következő  okokat jelöli meg a megcsalásra vonatkozóan:

Elsők között szerepel a következő: a férfi már nem tud felnézni a nőre hiteles nőként. Ennek az oknak talán örülhetünk, mert ez olyasvalami, amin az előbbi mondat hátterének feltárásával partnerként adott esetben változtathatunk például azzal, hogy nem hanyagoljuk el magunkat, megkíséreljük fenntartani a fizikai vonzalmat, s törekszünk rá, hogy partnerünk nőként, szexuális partnerként is tudjon ránk tekinteni.
/Persze, ott van a terhesség, mikor eltorzul az a testkép, melybe a partnerünk beleszeretett. De úgy hiszem, mindez nem lehet baj, ha a kapcsolat nem csupán a testi vonzalmon alapul, hanem mély, szívből jövő érzelmeken…(Hiszek benne, hogy azért sok ilyen van!)/

A következő ok már sikamlósabb. Ez nem más, mint az önbizalomhiány.
…De miért kellene egy pasinak az önbizalmát más nők megszerzésével tuningolnia, ha tőlünk is megkaphatja mindazokat a bókokat, melyekkel elégedett lehet?

A férfi félrelép, ha nem tudja kivel megosztani a gondolatait. Mert igen, ők is vágynak erre. Úgyhogy azt hiszem, jobb, ha kerüljük a túl sok zsörtölődést! (Ami persze nem is olyan könnyű, ha alapos ok lenne rá…) Néhány csendben figyelő, ’mondd csak el szívem, mi bánt’ pillanat sokat ér! Jó, ha tudjuk, „szeretetkurva” (l. előző blog) pasiban is van. Közöttük is van olyan, aki egy kis simogatásért hajlandó szexet adni cserébe. Vigyázzunk hát, hogy a párunk tőlünk kapja meg a megfelelő odafigyelést és törődést!

Jó hír hölgyeim, hogy az ún. vadászösztön csupán hiedelem! A pasik nincsenek genetikailag megcsalásra kódolva. „Ezek a fajta csajozások csak akkor indulnak be, ha az adott pasi elégedetlen az életével, vagy annak egy nagyon fontos szeletével, amelyen nem mer változtatni.” Azok a férfiak tehát, akik ezzel takargatják súlyos jellemhibájukat csupán saját „lúzerségüket próbálják kompenzálni”.

Aztán ott a jó öreg felelősségvállalás kérdése, mert ugye tudjuk, ez is mekkora mumus a legtöbb férfi számára. Az a pasi, aki önmaga szemében nem hiteles az élet különböző területein, ha egyre nagyobb felelősség kerül rá pl. eljegyzés, gyerek, az önző egoizmusában dagonyázva bizony le fog lécelni. Hogy lesz-e bűntudata? Szembenéz-e valaha elhibázott tetteivel, fejletlen érzelmi intelligenciájával, esteleges lelkiismeret-furdalásával?
Talán csak élete vége felé, mikor rájön, ezt bizony elbukta. A család, a felelősség, az önzetlen szeretet terén zéróra vizsgázott. És egyébként is, lehet lelkiismeret-furdalással boldognak lenni??

Az utolsó kategória, akikkel talán a legnehezebb bármit is kezdeni -de talán nem is kell- az olyan nagy hatalommal bíró férfiak, akik azt hiszik, nekik mindent lehet. No komment…
„A nyitott házasság általában akkor következik be, amikor valakinek a kapcsolata már egy kalap szart sem ér.” A felek ilyen esetben gyávaságból, kényelmi okokból együtt maradnak nem törődve azzal, hogyan fognak elszámolni az életükkel később. Sajnos ez esetben is előjön a korábban említett családi háttér probléma. Aki ugyanis gyerekként azt látta, hogy a papa szeretőt/szeretőket tart, az anya meg csak tűr, esetleg ő is ugyanezt teszi, annak sajnos felnőttként is ez lesz a normális. Ezek után már csak azt sajnálom, hogy a kiszemelt pasitól nem kérhetünk az első randin családi háttér- elemzést… Milyen kár. Lehet, sokszor jobban járnánk…

„A gátlástalanság személyiségfüggő.” Vannak férfiak és nők, akik sosem tennének meg olyasmit, amit esetleg mások rendszeresen elkövetnek. S nem azért, mert nem merik megtenni, hanem mert ilyen a szívük, a lelkük, ilyenek ők maguk. Tisztelem ezeket az embereket, s kívánom, hogy legyen belőlük minél több!

Őrizzük hát a szerelmet! Legyünk őszinték, figyeljünk egymásra, beszéljük meg a problémákat, tartsuk be az ígéreteinket, mondjuk el bátran az érzelmeinket, s tiszteljük egymást! Ha valami nem megy, nem kell erőltetni. De be lehet valamit fejezni elegánsan, anélkül, hogy a másik lelkébe taposnánk! Mert jó lenne, ha az nem is lenne kérdés, hogy ha már valaki mást kívánunk magunk mellé, akkor befejezzük a kapcsolatot, ahelyett, hogy megcsalással a saját lelkünknek / lelkiismeretünknek adunk egy hatalmasat csattanó pofont.

Sok hűségben eltöltött évet kívánok nektek szeretettel!
Adela
Ajánljuk még...

Szerelmes nők tartották el a párom

– Nem találni minden bokorban ilyen jóképű, kedves, pénzes partit – mondta anyu, és igazat adtam neki. Annál is inkább, mert szerelmes voltam. Már a személyes találkozásunk előtt is, pusztán a fotójába, a hangjába és a leveleibe. És a randi után egyenesen belezúgtam.

Bochkorra féltékeny Claudia párja?

Nemrég még arról beszéltek, hogy Liptai Claudia és párja, Péter szakítanak. Mindenki úgy látta, hogy kapcsolatukban már nincs meg az a nagy szenvedély. Az utóbbi hónapokban kevesebbet is találkoztak, ráadásul a férfi kérésére. Most azonban fordult a kocka, Péter elkezdett újra teperni Claudia után.

Nem a vőlegényem életem szerelme?!

Egy órával korábban még boldogan mondtam volna igent neki, de most...

Kriszton23
2010. december 8. 20:09

Kedves Meredith!

Elfogadom a véleményedet, azt, hogy így gondolkodsz. De nem tudok egyetérteni veled. Párkapcsolati hűségről nem tettél említést. Nem azzal van a gond, hogy az ember több nővel, s férfival is együtt él, vagy csak párkapcsolatot alakít ki vele. Szükséges ahhoz, hogy képesek legyünk emocionális téren is tovább fejlődni. Viszont az, hogy hűséggel tartozol valaki iránt, bizalommal, őszinteséggel, és tisztelettel párosul, jó esetben. Az eskü nem csak egy szimpla szöveg, ami például az esküvőkön is elhangzik. Ha nem lenne már eskü, akármilyen területen életünkben, teljesen felborulna az emberi morális rendszer.

A megfogalmazásod mindenképpen túlzás, szerintem.

Üdv. K

Meredith
2010. március 17. 16:55

Sziasztok,nekem tetszik a cikk,van benne sok okos dolog.a baj csak az hogy az emberek meg mindig teveszmeket kovetnek......azt hiszik eletukben egyetlen ember van aki az igazi es orok husegben eletuk vegeig elnek egyutt...nos nem azt mondom hogy ez lehetetlen de ez ritka es igy van jol.Az ember ugyanis annyiszor valtozik,feljodik elete soran hogy egy partner mellett szinte keptelen tartos boldogsagra .Kell az embernek a valtozas hogy mindig megelje a harmoniat es egyensulyban legyen.Az embernek 10000 arca van igy hogy elhetne teljes eletet csak egy partner mellett?Ez nagyon idealista..persze valakinel mukodik az jo.De az is rendben van ha valakinek tobb szerelme van,en a tobbnejuseget is jo dolognak tartom.A nyitott kapcsolatok hive vagyok,mert abban sokkal boldogabb es kiteljesedettebb oszintebbek tudnak lenni a felek.A masik dolog mi az hogy megcsalas?Miert ennyire onzok,birtoklok az emberek hogy megmerik tiltani annak akit elvileg szeretnek hogy kilje boldogsagat hogy kiteljesedjen?Hogy merik megtiltani azt hogy massal is szexualis kapcsolatba lepjen ha az jo a masik felnek es ez boldogsagot ad neki.Meg kell tanulni a szexet es a szeretet kulonvalasztani.Attol hogy massal fekszik le partnerunk az nem azt jelenti hogy mar nem szeret......legyunk egy kicsit engedekenyebbek es elfogadobbak.A husegrol annyit hogy letezik,szep ereny,de nem szabad leamortizalni anntira hogy az a huseg amikor nem csaljuk meg a parunkat.A huseg ennel sokkal tobbretegu.A husegre pelda ha kiallunk a szeretteinkert,megvedjuk oket,harcolunk ertuk,egy olyan kozosseget alkotunk ahol biztonsagban vagyunk...stb ez szerintem mind a husegre pelda.Tessek szabadelvubbnek lenni mert az megkonnyiti az eletet es egy csomo stressztol megov!
Sprii-nek:egyetertek Veled abban hogy a konzervativ kereszteny tarsadalom gaz.Amig poganysag volt mindenki azzal kamatyolt akivel akart,nem csinaltak belole botranyt es mindenki sokkal felszabadultabb volt es kiegyensulyozottabb mint most a keresztenyseg eszmei alatt amik megfosztanak minden elvezettol es szenvedesre osztonzi a jonepet amit helytelennek tartok.
Udv Mindenkinek!

Netti
2009. szeptember 15. 10:51

Rengetegen vannak ilyenek. Szóval. Megcsalás???? Az csak egy apró része valami nagy "semmi" kapcsolatnak kikiáltott valaminek. Egy normális kapcsolatban nem fajulnak el a dolgok, nem igényelnek rabláncot a társak, mert bizton tudhatják, hogy a hűség, az hűséget jelent. Amúgy jó, hogy létrehoztál ilyet Adela. :)

Netti
2009. szeptember 15. 10:40

Meg a másik probléma, hogy szerintem a kisfiúkat nem nevelik fiúsan. Igazi értékeket nem adtak át, és adnak át az apák, a család a gyermeknek. Ez azért baj, úgy gondolom. Egyszer beszélgettem egy meg lett anyával és mondtam, hogy másképp kell nevelni egy fiút és egy lányt. Erre, a válasz, ááá, dehogy, hát gyerek, gyerek. A nem normális. De az egyikből apa kell, hogy váljon, férfi, a másikból, meg nő, kell hogy váljon. Voltam családtáborba is, megdöbbentő dolgokat tapasztaltam. Milliószor kérdezem magamban, mi a fenének van együtt két ember, ha ami kettejük között van "bűzös". Rá kell jönnöm, a legtöbb ember gyáva, tudatlan, buta. Ráadásul bevállalnak x gyereket azért, mert azt hiszik, egy gyerek majd mindent megváltoztat??! Hol élnek. A gyerek nem kell, hogy két ember kapcsolatát meghatározza, mert ahol kell, akkor ott súlyos problémák vannak. szóval láttam az anyákat, apákat. Anyuci jól el volt, a gyerekre vigyázott egy idegen, miközben apuci lazított, a gyerekfelvigyázás helyett, még kérés után is, hát nem tudom, hogy ez mennyire normális. Anyuci pedig mosolyog rajta egyet, hát ilyenek a férfiak, hihihi, és idegenre bízza a gyereket, és élenk tovább együtt, hempiznek, stb. Szerintem a gyerek túl sok jót nem láthat ebből. Ja, és marha jó családnak tartják magukat nagyon sokan, nem veszik észre, mennyire félre mentek, már kettejükkel kapcsolatban is.

Netti
2009. szeptember 15. 09:49

Az én meglátásom az, hogy bizony nemcsak a férfiak csalják ám a párjukat, csak a másik fél nem beszélnek róla, jól titkolják, leplezik. Erről a véleményem az, hogyha egy pár nem szereti egymást igazán, valóban, tiszta szívvel, azoknál tökmindegy hány évig vannak együtt, így is, úgy is bekövetkezik a baj. Ha igazi szeretet van két ember között azt valóban nem szakítja szét semmi. Általában a probléma ott kezdődik, amikor birtokolni akarnak az emberek, már pedig a többség ezt teszi. Utána meg siránkoznak, jajongnak, hogy megcsalták őket, hiszen ők is tehetnek róla, hogy odasodorták azt az embert, meg a kettejük kapcsolatát. A dolgoakt időben észre kell venni, és akkor abba hagyni a kapcsolatot, még az elején, ha már gondok vannak, olyanok, amik esetleg később súlyosabbak lehetnek. Nem kell megvárni a megalázásokat. Annak se jó, aki csal szerintem, mivel az is alantos dolgot művel, és kétlem, hogy jól érezné magát benne. Általában a kapcsolatokban elkényelmesednek az emberek az a probléma, szokások rabjaivá válnak, és tojnak egyet az intő jelekre, és hazudoznak évekig. Gusztustalan. Ha pedig baj van ujjal mutogatnak egymásra. Egy-két párnál látom csupán, hogy valódi érzések vannak közöttük. Hiába ölelgeti egymást két ember, ha közben hazudnak egymásnak, és önmaguknak. A valódi érzéseket akkor is látni, ha csupán egymásra néz két ember.

HASZNOS CSOMAG (promóció)