A véletlen is lehet törvényszerű

A legelső horoszkóp, amit (idestova harminc évvel ezelőtt) elemezgetni kezdtem, természetesen a magamé volt. Sosem készültem asztrológusnak, csupán kíváncsi voltam arra, mit árulnak el rólam a csillagok. Ezért minden asztrológiával foglalkozó írást, könyvet elolvastam. És jól fel is húztam magam, mert úgy éreztem: sarlatánság az egész. Sosem illettek rám az Ikrekre vonatkozó sorok. Pedig Ikreknek tudtam magam, méghozzá kétszeresen is, hiszen az édesapám a nekem nyitott fényképalbum első oldalára nemcsak a születésem napját véste fel, de az órát-percet is, és mellé jegyezte: Ikrek havában, Ikrek jegyében?

Mindent el is olvastam az Ikrekről, bár akkoriban, amikor ezzel foglalkozni kezdtem, még nem igazán volt asztrológiával kapcsolatos magyar nyelvű irodalom, és a folyóiratok is csak elvétve közöltek horoszkópokat. A horoszkóp népbutítás! - szólt a hivatalos álláspont. És egy idő után kezdtem magam is elhinni, mert az Ikrekből semmi nem illett rám. De azért a lelkem mélyén csak ott motoszkált a kérdés: ha a horoszkóp ennyire nem azt mutatja, ami a valóság, hogyan tudott mégis több mint hatezer évig fennmaradni? Hogyan állhattak ki a létjogosultságáért olyan tudósok, politikusok, egyházi vezetők, mint Galilei, Mátyás király, Kepler, Richelieu, VII. Kelemen pápa, vagy a nagy műveltségű Baktay Ervin.
Szerettem volna a végére járni, hogy is van ez. Beiratkoztam egy tanfolyamra, ahol keleti filozófiába ágyazva asztrológiát is tanítottak (mert harminc éve csak asztrológiát tanulni sem volt szabad). Jártam szorgalmasan az órákra, és amikor az Ikrekhez ért az előadó, azonnal lecsaptam rá. Hát ez az, amiben semmi sem stimmel? Az oktatóm elmagyarázta, hogy nem az asztrológiával van baj, nem is velem. Inkább a születési adataimmal. Merthogy a születésnapom - június 21-e - váltónap, és abban az évben, amikor én születtem, a Nap már éjfél után nem sokkal átlépett az Ikrekből a Rákba, tehát mire megláttam a napvilágot, már a Rák jegyében járt.
Az aszcendensem meg azért nem stimmel, mert abban az évben nyári időszámítás volt, így az aszcendensemet egy órányi eltéréssel kellett volna számolni?

 

A sorsfordító születési óra

Nos, ez az egy óra gyökeresen megváltoztatta az életemet. Hiszen az egyórányi eltéréssel elkészített horoszkópból nagyon élethű tükröt tarthattam magam elé. És ahogy minden asztrológustanonc, én magam is a saját múltamat térképeztem fel a bolygók tükrében. Félelmetes volt látni, hogy semmi nem volt véletlen az addigi múltamban. S ebből hinni kezdtem, hogy ha a múltat befolyásolják a bolygók, akkor befolyásolják a jövőmet is. És nemcsak az enyémet, mindenkiét. Így tehát, amikor már azt hittem, járatos vagyok a képletkészítésben, elkezdtem az ismerőseim horoszkópját tanulmányozni.