Európa zarándokhelyei

Az iszlám hit egyik legfontosabb, évenként ismétlődő eseménye, a háddzs, a közösségi összetartást erősíti. Az európai zarándokutak mind a keresztény hithez, Szűz Máriához, Jézushoz, vagy valamelyik Szenthez kapcsolódnak.

Andalúz "romeira"

Az európai szentélyek kétharmadát Máriának szentelték. Mintegy négyezer található belőlük, tízszer annyi, mint a Jézusnak szentelt templomokból.
A pici andalúz falucska, El Rocio minden évben egyszer, pünkösdkor, teljesen átváltozik. Virágokkal és színes szalagokkal feldíszített, kis Szűz Mária szentélyeket hordozó kordé karavánok, lovasok százai, terepjárók, autóbuszok és autók százai érkeznek, több napos zarándokutat hagyva maguk mögött. A romeira, vagyis a pünkösdi zarándoklat során a szórakozás, tömeges ünneplés és vigadalom teljesen elfogadott.



A legenda szerint a 13. században egy odvas fa üregében egy pásztor felfedezett egy Szűz Mária szobrot, amit magával vitt. Csakhogy másnapra a szobor visszakerült eredeti helyére. Ekkor a közeli falu lakói próbáltak meg segíteni neki, csakhogy a szobor újra visszatért helyére, így inkább szentélyt emeltek fölé. A szobor híre, csodás gyógyító ereje hamar elterjedt, és azóta zarándokolnak évente egyszer El Rocióba, hogy a Szűzanya életnagyságú fehér, aranykoronás szobrát imádják. Pünkösd hétfőn a falu főterén a hatalmas tömegben körbehordozzák a Szűz szobrát, üdvrivalgások, kiáltások, sírás-nevetés közepette, és minden zarándok abban reménykedik, hogy ő is viheti a szobrot, de legalább hogy megérintheti a Szűz hat alsószoknyája közül az egyik szegélyét. A zarándoklatnak sokszor királyi patrónusa is volt, Zsófia királynő éveken át vett részt a felvonuláson, II. János Pál pápa 1993-ban zarándokolt el ide. A zajos esemény elmúltával, a zarándokok hazatérését követően a kis falu újra álomba szenderül.

 

A Fekete Madonna

A Fekete Madonna háromszáz éve védelmezi a lengyeleket, mint nemzetük királynője. A 17. század eleje pusztító háborúk korát jelentette a lengyeleknek, és ebben az időszakban, 1656. április elsején hirdette ki II. János Kázmér király, hogy Isten Anyja lesz Lengyelország védelmezője. Innentől fogva vette kezdetét a Czestochowai Jasna Góra kolostorban található Fekete Madonna különleges tisztelete, aki a történelem során többször bebizonyította a lengyeleknek, hogy valóban méltó a tiszteletükre. A szentkép a lengyel nemzet szabadságának és összetartozásának jelképévé vált. A Jasna Góra - magyarul "Fényes-hegy"- kolostort az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend építtette 1382-ben I. nagy Lajos király parancsára. A Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló ikon valószínűleg Ukrajnából származik, és legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy Mária és Jézus nagyon sötét színnel vannak ábrázolva. A kegykép a történelem során többször is veszélybe került, legsúlyosabban akkor sérül meg, amikor 1430-ban letépték az oltárról, és karddal ütni kezdték. A kép restaurálása után egy olajmásolatot készítettek, amelyen máig látszik megmaradt Mária arcán a két kardvágás. A hagyomány szerint az új másolatra magától került rá. A csodás helyreállítás híre újabb tömegeket kezdett el vonzani, sokan gyógyulást is reméltek tőle, ezért a pálos kolostor az egyik leghíresebb zarándokhely lett Európában.

A "Fátimai Miasszonyunk"

1917. május 13. és október 13-a között hat alkalommal jelent meg a Szűzanya három pásztorgyermek előtt Portugáliában, a Fátima melletti Cova da Irinánál. A gyerekek akkor hét-, kilenc - és tízévesek voltak, és a legidősebb beszélgetett is vele, akinek elárulta, hogy hármuk közül az egyikük fog csak hosszabb ideig élni. A Szent Szűz akkor három titkot súgott meg nekik. Az utolsó jelenésnek többen is tanúi voltak, amit később a Nap csodájaként emlegettek: úgy tűnt, a Nap leereszkedik a földre, és földöntúli fény áraszt el mindent. Az egyik jóslat be is teljesült, a két fiatalabbik gyermek spanyolnátha áldozata lett. Ők a a látomás tiszteletére emelt bazilikában nyugszanak. Lucia pedig karmelita apáca lett, és a három titkot elárulta 1941-ben püspökének, a harmadikat azonban csak 2000-ben hozták nyilvánosságra. Az első titok a pokol víziójáról szólt, a második a két világháború pusztításairól, rémtetteiről. A harmadik vízió pedig az egyik pápa életveszélybe kerüléséről, ám II. János Pál pápa 1981. május 13-án bekövetkezett merényletéig nem tudták, hogy kiről szólhat a jóslat, ezért nem is merték nyilvánosságra hozni. A pápa autójába fúródott lövedéket azóta is a Madonna szobrának koronáján őrzik, a Fatimai Szentélyben, és a pápa meggyőződése szerint a Szűzanya keze térítette el a golyó útját, megmentve így őt a haláltól. A bazilikát 1953-ban szentelték fel, és a mai napig a világ egyik legfontosabb keresztény zarándokhelye.