Kézzel épített barlangrendszer – Csoda Indiában (Képgalériával!)

A mesteremberek szobrokat faragva a vulkánikus képződményű bazalt sziklákba, apró lépésenként haladva finoman cizellált véseteket készítettek, és a szükséges helyeken oszlopokat kifaragva, a sziklák belsejében termeket hoztak létre. A falakat, mennyezetet csodálatos díszítéssel látták el, és gipszvakolaton élénk színű festményeket készítettek.




A festmények zöme több mint 1500 éves. Ezek az ismeretlen művészek festményeik létrehozásakor, már tíz évszázaddal Michelangelo, Leonardo da Vinci, és az európai reneszánsz előtt, ismerték a perspektivikus ábrázolást, a mélység érzékeltetését, a valósághű alkotást. A festményeken az arcok olyan kifejezők, olyan érzelmeket hordoznak, hogy azokat még évszázadok múltán, napjainkban is megcsodálhatjuk.

A legrégebbi barlang az időszámításunk előtti II. évszázadban készült. Néhány barlangot kolostorként használtak. Ezekben hatalmas termek vannak, bennük apró szobákat alakítottak ki, melyek a fő helyiségből nyíltak. Ezekben a cellákban éltek a szerzetesek. E cellák némelyikében az ágyakat is a sziklából vésték ki, még a ˝párnák˝ is, melyeken a szerzetesek nyugovóra helyezték fejüket, ilyen módon készültek.

A többi barlang, amiket templomként használtak, nagyon hasonlít a keresztény katedrálisokhoz. Hasonló a mennyezet kialakítása, a fagerendák használata, melyek díszített sziklapilléreken nyugvó bordázatban keresztezik egymást, és hasonló a központi hajó kialakítása is (melyben a keresztény egyház oltára helyén hatalmas Buddha szobor található). Nem szabad elfelejteni, hogy ezeket a templomokat több évszázaddal a keresztény katedrálisok építése előtt vájták ki a sziklákból. Ez felveti a gondolatot, hogy talán ezek a barlangok adták az inspirációt a középkor nagy katedrálisainak létrehozásához, ellentétben a vélekedéssel, hogy az említett katedrálisok létrehozásának ihletői az ókori Görögország, illetve Róma klasszikus templomai voltak.

Fantasztikus elgondolni, hogy a kiváló mesterek, e csodák létrehozói, csupán egyszerű szerszámaikra hagyatkozhattak. Így vált örökségünkké valami univerzális, varázslatos, valami, amit még napjainkban is figyelembe vehetünk. Az évszázadok e barlangok falain csupán apró vízcseppeknek tűnnek.