Döntéshozatal előtt - dobj Ji Csinget!

A történelem során a jelentősebb döntések meghozatala előtt a császárok, hadvezérek és tudósok egyaránt rendszeresen tanulmányozták a Ji Csinget, és lényegében e köré a mű köré épült a taoizmus és a konfucionizmus is. A Bibliával és a Koránnal együtt ez a legtöbbször lefordított könyv a világon. A neves pszichiáter, Jung is gyakran használta, és meggyőződése volt, hogy a Ji Csing válaszainak találatértéke messze túlmutat a véletlenszerűségen. S valójában nem is jóslás ez, inkább tanácskérés. A hexagramok ugyanis arra mutat rá, hogyan kell kezelni egy helyzetet. A megoldás a változtatásban van, az viszont mindig magától az embertől függ.



A Változások Könyvének alapja a kínai felfogás, mely szerint semmi sem örök, csak a változás. A jósjelek, azaz a hexagramok ezért a folytonos átalakulás állapotában lévő jelek. Ily módon nem a dolgok statikus lényegére vagy külső formájára utalnak, hanem az általuk megragadott jelenségekben rejlő mozgás lehetőségeire. A folytonos változás ellenére azonban végül mégis egyensúly alakul ki, hiszen egy bizonyos átalakulási folyamatot egy másik változás ellensúlyoz. Ezáltal az Egész mozdulatlan. De maga a mozgás is az Egységből indul ki: a két őserő, a jin és a jang a Mindenség forrásából pattan ki és kezd mozgásba. Az ellentétek ütközéséből és egymásra hatásából jön létre a csí, az egyetemes energia, amely egyrészt felelős a világmindenség létrejöttéért, másrészt rajta múlik, hogy mi történik az Univerzumban.

Hatvannégy jósjel létezik, azaz a számuk megegyezik a sakktábla kockáinak számával. Ebben a 64 jelben benne foglaltatik az egész teremtés, a világ összes archetípusa. Ha az egyik létrejön, majd megváltozik, végül a másikká alakul át. Ha az egyik helyzetből kilépünk, egy másikba lépünk át. Tulajdonképpen az egész életünk e hatvannégy jósjelnek, illetve mintának az egymásba alakuló végtelen sorozata.

A tanácskéréshez csupán három pénzérmére van szükség, melyeket hatszor kell feldobni. Minden dobásnál kapunk egy jin vagy jang jelet, melyekből trigramok alakulnak ki. A trigram három összefüggő vagy megszakított vonalkából álló ábra. Nyolcféle trigram létezik, és két trigramból alakul ki a jósjel, azaz a hexagram, más néven kua. Ennek jelentését, magyarázatát röviden megadni elég nehéz. De már számtalan könyv van forgalomban, amely ezzel foglalkozik. A pontos megfejtéshez azonban kevés az egy-egy kua elolvasása. Hallgatni kell a megérzésekre is.

A Ji Csing rávezeti használóját a sors működésére és a helyes gondolkodásra. Olyan rendszer, amely szimbólumok segítségével magyarázza meg, miként történnek a dolgok a világban, az emberben, és az emberi kapcsolatokban. Tudatalattinkba beférkőzve ad tanácsot, hogyan viselkedjünk egy-egy élethelyzetben. A Ji Csing nem jövendőt mond, hanem jósol. Nem azt mondja meg, mi következik be mindenképp, hiszen jövőnk nincs készen, folyamatosan alakul. Többféle lehetséges jövőnk van, melyek közül mi magunk választunk. A Ji Csing jósol, azaz javasolja, mit tegyünk, hogy a dolgaink jól alakuljanak. Tanácsokat ad, hogyan formáljuk jövőnket: utat mutat, miként érhetők el kívánt célok, és miképp kerülhető el az, aminek bekövetkezését nem szeretné.

A Ji Csing bölcsességéből minden élethelyzetben, döntéshozatalnál meríthet: segítségével felismerhető az a külső-belső erőtér, amiben éppen van. Ha pedig megfogadja a tanácsát, olyan, mintha élete fontos sakkjátszmájában egy nagymester súgná a következő lépést.