A lélek belső temploma

S hogy mindennek nincs ára. De a tét túlságosan is nagy, az utazás pedig veszélyes is lehet. Ma a világon minden ötödik ember hisz a lélekvándorlásban, hiszi, hogy földi élete többször is újrakezdődik.



Az a kép különös, furcsa emlékeket ébresztett bennem, pedig annak előtte soha nem láttam. Vidéki régiségkereskedő barátom raktárában akadtam rá, egy utazókoffer mélyén.





Több kiló portól kellett megszabadítani a benne levő fényképeket, újságkivágásokat. Már éppen befejezni készültem a múltbéli kalandozást, amikor megpillantottam egy fekete-fehér, kissé megbarnult képet. Ahogy ránéztem, tudtam, hogy a kastély Fiuméban, a jelenlegi horvát tengerparton található, és hogy szinte minden tudok róla. Aztán azt gondoltam, ez a képzeletem játéka, láttam már egy hasonló kastélyt, valahol egy tengerparton, ennyi az egész. Csak elképesztően furcsa volt, hogy mindez olyan hirtelen eszembe jutott, hogy azt is tudtam, az a háttérben látható elmosódó lépcsősor egyenesen a tengerig visz. A képet persze magammal vittem, később keretbe és a falra került. De bármikor ránézek, ugyanazt a bizsergést érzem, mint amikor először megpillantottam. Az érzés, hogy a helyet anélkül ismerem, hogy jártam volna ott.

Amikor elmesélem a fenti történetet Papp György pránanadi nagymesternek a pesterzsébeti lakótelep egyik kis kuckójában, még csak el sem mosolyodik.
- Ha így érzi, mi akadályozza abban, hogy megtudja, volt-e köze ahhoz a kastélyhoz? Hiszen nyilván volt. Egy regressziós tréningen kideríthetjük, milyen emlékek fűzik oda.

- Azt olvastam a honlapján, hogy ön műszaki érdeklődésű és beállítódottságú ember. Mégis regressziós tréningeket tart az arra vállalkozóknak. Miért?

- Valójában faipari technikusként végeztem, bútorrestaurálással foglalkoztam. Sajnos bármilyen szépségeket rejt is az a szakma, nagyon keveseknek adatik meg, hogy ne csak gyakorolják, de meg is éljenek belőle. Így aztán egy meredek váltással állami alkalmazott, köztisztviselő lettem. A kilencvenes évek elején magánéleti gondok miatt döntöttem úgy, hogy keleti természetgyógyászati eljárásokkal próbálom gyógyítani magamat, a lelkemet. Elváltam a feleségemtől, ideg-összeroppanással kerültem kórházba. Tulajdonképpen mindig is érdekelt az ezoterikus világ, sokat, sokféle irodalmat olvastam addig, míg végül eljutottam egy autentikus tibeti energetikai gyógymódhoz, a Pránanadi Kommunikációhoz. Elvégeztem ezt az iskolát, mester lettem. Először persze saját magamat gyógyítottam, jó eredménnyel. Attól kezdve pedig valahogy furcsa módon megtaláltak azok az emberek, akiknek szükségük van erre a gyógymódra. Akik jelen életük bajainak kulcsát előző életükben vagy életeikben vélik megtalálni, akik például nem tudják, hogy párkapcsolatuk miért nem működik. Megtalálnak azok a szülők, akiknek gyerekei hiperaktívak vagy indigógyerekek. Sokféle gonddal jönnek, a legváltozatosabb társadalmi keresztmetszetet mutatják.

- Ön pedig gyógyít?

- Nem én gyógyítok. Csupán segítséget adok ahhoz, hogy a hozzám fordulók megtalálják a gyógyuláshoz vezető utat. Mert bármilyen furcsán hangzik is tőlem, mindenkinek önmagát kell meggyógyítania, hiszen senki olyan jól nem ismerhet minket, mint mi önmagunkat.

- A regressziós tréningek, időutazások hogyan segítenek a gyógyulásban?

- A lelki vagy fizikai eredetű betegségeink 75 százalékát mi magunk gyártjuk magunknak például azzal, hogy nem veszünk tudomást az első vészjelzésekről. Ezekért a betegségekért kizárólag mi vagyunk a felelősek.

- És a maradék 25 százalék honnan ered?

- Előző életeinkből. Hozzuk, cipeljük magunkkal, sokszor életeken keresztül a sebeket. Érdemes visszanézni életeink filmjét.

- Hipnózisban?

- Nem, én nem vagyok szakember, tehát nem hipnotizálhatok. Az úgynevezett megváltozott tudatállapot módszerrel segítek. A két módszer között az a leglényegesebb különbség, hogy a hipnózis során a beteg nem ura saját akaratának, nem döntheti el, hogy kívánja-e tovább folytatni vagy sem a hipnózist. Megváltozott tudatállapotban viszont mindenki ura saját magának, addig és kizárólag csak addig utazik, ameddig ő szeretné. Ha elfárad, ha túl sok és drámai élmény érné, visszajöhet.

- Mi történik egy regressziós tréningen?

- Miután megismerem azt, aki engem felkeresett, elmeséli a panaszait - lefekszik ide a díványra, kényelmesen, betakarózva. Relaxációs meditálással energetikailag is felkészítem az utazásra, hiszen erre az energiára feltétlenül szüksége lesz. Ebben a kellemes, nyugodt légkörben aztán szép lassan megszűnik a testtudat. Már csak a lélek marad. És annak belső temploma, ahova elvezetem a beteget. Ebben a templomban találkozhat szellemi vezetőjével, ha úgy tetszik, védőangyalával. Kérdéseket tehet fel, és válaszokat kap. Ezt követően célzottan utazunk egy előző életbe, oda, ahol a probléma oka rejlik. Mindenki csak annyit tapasztal meg egy előző életből, amennyit akar, azt, amire szüksége van. Persze vannak olyan helyzetek, amikor vissza kell hoznom az utazót, mert azt érzem, még nem készült fel kellőképpen például egy halálélmény befogadásához.







- Óriási felelősség is ez, hiszen kiszámíthatatlan az utazó reakciója. Ön meddig kíséri a betegeit?

-Azt mondom, nem jó, ha valaki hetenként itt ül nálam. Ennek nincs értelme. Annak már sokkal inkább, ha pár alkalom után elmarad, mondjuk, egy fél évre vagy egy évre. Majd amikor újból visszajön, elmondja a változásokat. Elmeséli, melyek azok a tanítások, amelyeket előző életeiben megtapasztalt, és most hasznosított. Volt például egy hölgy, aki azzal jött hozzám, mellesleg egy multinacionális cég vezetője, hogy egy új fejlesztésen olyasvalakivel kell együtt dolgoznia, akit gyűlöl. Bár konfliktusuk nem volt egymással, mégis mindig taszította, és azt érzi, hogy gyűlöli. Márpedig abban a munkában együtt kellett dolgozniuk. A regresszió alatt lehetőség van arra is, hogy azzal is találkozzunk, akivel konfliktusunk van. Ebben az állapotban szabadon képesek beszélni egymással a "lelkek". A hölgy is képes volt beszélgetni gyűlölt munkatársával, és kiderült, hogy mi az oka ennek a gyűlöletnek. Aztán, képzelje, hónapokkal később visszajött hozzám, elújságolta, hogy már az első ilyen beszélgetés után képes volt felülemelkedni a sérelmein, s azóta megjavult a viszony kettejük között. A felelősség kérdésére visszatérve: a regressziós tréning alatt nem egzakt válaszokat kap a kérdező. A válaszok szimbólumok formájában érkezenek, amelyeket kinek-kinek a saját nyelvére kell lefordítania. Tudomásul kell vennünk, hogy a szellemi világ nem válik anyagivá attól, hogy mi anyagi világban élünk.

- Kinek érdemes ilyen tréningre járnia?

- Annak, akinek komoly kérdései vannak. A regressziót ugyanis csak tisztelettel lehet megközelíteni, ha csupán kíváncsiságból tesszük, az nagyobb bajt okozhat, mint gondolnánk. Hiszek abban, hogy van egy teremtő, aki bennünk is jelen van. Hiszem, hogy ha hagyjuk magunkat vezetni a szellemvilág által, minden a helyére kerül az életünkben. Hogy boldog, kiegyensúlyozott életet élhessünk, tanulva előző életeink kudarcaiból vagy sikereiből.