Egyszeműek, manók és démonok

Hatalmas volt, nekem akkor idősnek tűnt, de mostani eszemmel úgy vélem, nem lehetett több huszonöt évesnél. Ormótlan felsőteste volt, inkább puhány, mint erős mellkasa, válla, hosszú karjai a térdéig lelógtak. De nem ez volt a legszörnyűbb benne, hanem az arca. Az arca teljesen torz volt, az orra szétlapult a közepén, a homloka kitüremkedett, és nem voltak szemgödrei. Az orra fölött, kissé eltolódva balra egy torz szem éktelenkedett.

Az egyszeműek

Küklopszot mindenki ismeri a görög mitológiából, de nem csak Küklopszról, hanem az úgynevezett arimaszpókról is vannak információk. Nevük annyit jelent: egyszemű.
Jorge Luis Borges - Képzelt lények könyve című művében Plinius leírásából idéz:
"...Arról nevezetes ez a nép, hogy csupán egy szemük van, az is a homlokuk közepén. Örökös háborúságban állnak a griffekkel, eme szárnyas szörnyfélékkel, mert el akarják ragadni tőlük a föld mélyéből felhozott aranyat, ám azt a griffek éppoly kapzsian őrzik, mint amilyen mohón az arimaszpók igyekeznek megkaparintani a kincset."

A torz lány

Egy múltszázadi hírújság feljegyzései szerint született Magyarországon egy kislány, akitől szintén iszonyodtak az emberek. Így szól a híradás: "...fején sűrű haj, füle is a szokott helyen. Hanem homloka közepén egy hüvelyknyi hosszúságú húsos bőrdarab lógott - hasonló a férfi csecsemő széles testéhez -, s annak tompa hegyén valamely gömbölyű nyílás volt, amely egészen a homlokcsontig vezetett. Ezen húsos testben az orrának semmi nyoma nem volt. Alatta és a leány kis szája között egyetlenegy nagy szemet lehetett látni. Ezen szem tojásformájú volt, két egymásba tolt szaruhártyával, két szemcsillaggal. A szivárványhártya a gyermek születésekor a szaruhártyán általfénylett, a szemcsillagok feketék voltak. Különös az is, hogy ezen egy szemnek mind a négy szempillája megvolt, melyek mindazáltal nem voltak oly nagyok, hogy az egész szemgolyóbist befedték volna. A torz leány születése után negyedórával meghalt".
A csecsemő nyilván genetikai rendellenességgel született, legalább is ma már ezt állítanánk, és nem keresnénk az eset mögött misztikus magyarázatot. A középkorban azonban, ha torzszülött jött a világra, mindenféle varázsos tulajdonsággal ruházták föl: boszorkánynak, táltosnak, rossz szellemnek vélték, és amíg csak élt, megbélyegezték, üldözték. Gyakran halálra is ítélték, vagy egyszerűen agyonverték, elégették.

Kistermetű ijesztgetők

Számos nép mitológiájában és legendájában megtalálhatóak olyan feljegyzések, amelyek arra utalnak, hogy valaha bizonyos apró teremtmények éltek a földön, sőt, hogy még ma is itt élnek, csak elbújtak az emberek elől a föld alá. 
A törpék élőhelyére vonatkozóan számos helyszínt jelölnek meg: így leggyakrabban erdők mélyén, magas hegyekben és bányákban fordulnak elő. De gyakori, közvetlen élőhelyüknek számítanak a föld alatti járatok, alagutak, sőt még a barlangok is.
A legendák szerint egyes törpék, illetve koboldok varázserővel rendelkeztek. Alapjában véve nem voltak gonosz természetűek, azonban az emberrel szemben kialakult ellenségeskedés arra motiválta őket, hogy kisebb gonoszkodással, ijesztgetéssel és gyerekek elrablásával vívjanak ki tekintélyt maguknak.