Loch Ness-i szörny

A 38 kilométer hosszú és helyenként két és fél kilométer széles Loch Ness-i tó a Skót-felföldön, Great Glennben található. 
A szörny első felbukkanásának időpontja a VI. századra tehető. A Szent Kolumbán nevű hajó legénysége kimenekített egy úszót a megállapíthatatlan fajtájú, vízben támadó lény karmai közül. Bár az esetet követően sokan tapasztaltak hasonló megmagyarázhatatlan jelenségeket a tó különböző pontjain, Nessi története azonban mégis hosszú évekre feledésbe merült.
1933-ban felépült a tó partját szelíden követő turistaút, s a víz mágnesként kezdte magához vonzani a turistákat. A látogatók számával egyenes arányosságban nőtt a szörnyről szóló történetek száma is. Egy skóciai házaspár például "irdatlan termetű" sárkányszerű szörnyet látott lebukni a feketén örvénylő víz közepén. Észrevételeiket azonnal jelentették a halőrnek is, aki ugyanabban az időben maga is látni vélte a titokzatos vízi lényt, és leírása is megegyezett a házaspár által látottakkal.
A hírek azonban szárnyra kaptak, és Nessi története messzire szállt. Ettől kezdve megindult az élet Loch Ness partján, és rejtélyes elbeszélések százai születtek a titokzatos skót vízi lényről. Sokan próbálták lefotózni, mások megrajzoltatták, sőt néhány vicces kedvű helybéli odáig ment, hogy műanyag Nessi-ket kezdtek el gyártani és árusítani a túristaparadicsommá vált vízparton. 

 

Illúzió

Ha a legújabb tudományos kutatásoknak hinni lehet, megoldódott a Loch Ness-i szörny rejtélye: Nessie állítólag nem más, mint a Nagy-Britannia legnagyobb tava alatt végbemenő földmozgások okozta illúzió. A szenzációs véleményt állító Luigi Picardi, a Firenzei Egyetem professzora arra alapoz, hogy a szörny valamennyi állítólagos megjelenése egybeesik a skóciai Loch Ness tó alatt futó Nagy Glen törésvonal mentén történt kisebb földrengések által a tó vízmozgásában beállt hirtelen változásokkal. A mítoszok és a geológiai jelenségek közötti kapcsolatokat kutató tudós rámutatott arra, hogy már a legrégebbi feljegyzések egy állítólagos vízi-lóról is földrengések lehetőségére hívták fel a figyelmet.
Az első, 7. századi latin nyelvű leírás szerint a vízi-ló egy földalatti szörny volt, amely morajlásokkal és hatalmas vízcsobbanások kíséretében emelkedett ki a tóból, miközben a térségben erős rázkódás volt érezhető.

Indiai elefánt

Előfordulhat, hogy a Loch Ness-i szörny nem volt más, mint egy indiai elefánt - véli egy brit paleontológus, aki szerint a szörny-legendát az szülhette, hogy a helyiek még soha nem láttak elefántot úszni.
Neil Clark, a glasgow-i Hunterian Múzeum kurátora arra alapozza elméletét, hogy az úszó elefántból gyakorlatilag csak vastag ormánya, és néhány púp látszik, ami nagyjából megfelel a Loch Ness-i szörny leírásának.
Ráadásul a legtöbben az 1930-as évek elején vélték látni a szörnyet, pont akkoriban, amikor egy elefántokat is felvonultató cirkusz járta a környéket.

Angol tudósok egy csoportja szerint egyik állítás sem helytálló. Nessie nem lehet sem kihaltnak vélt dinoszaurusz, sem óriás vízi emlős, hiszen ebben az esetben napjában többször is a felszínre kellene jönnie levegőért - a rá leselkedő újságírók, kutatók és kiváncsi turisták szeme láttára. A földmozgás-kérdést is vitatják, hiszen senki sem látta, senki sem tudhatja, mi történt valójában a tó mélyén. Loch Ness pedig hallgat, s a csend méginkább a rejtélyes víztükörre irányítja a világ szemét.