A Húsvét-sziget monumentális őrzői

2009. május 7. 06:55 , Legutóbb frissítve: 2009. május 7. 00:00
A vulkanikus eredetű, mindössze 166 négyzetkilométer nagyságú Húsvét-sziget a Csendes óceán déli részén található. Nevét Jakob Roggeveen holland admirálistól kapta, aki 1722-ben, épp Húsvétkor szállt partra a Rapa Nui-nak (azaz helyi nyelven Nagy Evezőnek




 





Bár az admirális a szigeten mindössze egy kannibál hagyományokat ápoló természeti népcsoportra bukkant, rabul ejtette a szigeten mintegy őrt álló hatalmas kőszobrok, a moaik varázsa. Közel ezer hatalmas kőfigura "védi" a szigetet, amelyek magassága 3 métertől egészen 8 méterig terjed. Becsült súlyuk eléri a 20 tonnát. A leghatalmasabb szobor 20 méter magas, és majd 60 tonnát nyom.





 





Az őslakosság eredete

A kutatók hosszú ideje vitáznak azon, hogy a szigeten élő bennszülöttek hogyan tévedtek erre a vidékre. Egyes vélekedések szerint Dél-Amerikából juthattak a szigetre, ezt támasztja alá az a tény, hogy a szigeten burgonyát és kákát találtak, és meglepő hasonlóságot mutatott a bennszülöttek kultúrája az inkák előtti amerikai kultúrával. Mindebből arra következtettek, hogy kereskedelem folyhatott a Polinéz szigetek, a Húsvét sziget és Dél Amerika között.
S hogy vajon a bennszülöttektől származnak-e a hatalmas kőszobrok? A tudósok szerint a ma már túristalátványosságként funkcionáló figurák korábban azt a célt szolgálták, hogy a törzs eltávozott tagjaik lelkét őrizzék. Tehát nem a sziget védelmét szolgálták, sokkal inkább vallási szerepet töltöttek be a törzs életében. Idővel, természetesen előfordulhatott, hogy a szigetlakók már nem pusztán temetkezési céllal faragtak szobrokat, hanem pusztán az alkotás örömére, de a fő irányvonal mindenképpen a halott-vigyázás lehetett.





 





A moaik nem beszélnek

Maga a sziget három összenőtt vulkánból alakult ki, jellegzetes háromszög alakja is erről árulkodik. A moaik a szigeten található vulkanikus eredetű kőből vannak kifaragva, amelyeket - feltételezések szerint - gerendák (görgőként használva) és kötelek segítségével állítottak fel a törzsi temetkezések színhelyén.
Egy-egy figura kifaragása akár évekbe is telhetett, a szállításukról nem is beszélve. Minden egyes szobor egy sziklatömbből lett kifaragva, kivéve azokat, amelyeknek a fején egy un pukau elnevezésű korongszerű kőlap található. A moaikat legtöbbször "fejekként" említik, pedig sokuknak törzsük és karjaik is vannak - csak nem látszódnak, mivel az évek során betemetett a föld.
A szigeten található ezer szobor közül 400 még a bányában áll befejezetlenül. A félkész szobrokat feltételezhetően valami miatt hirtelen kellett abbahagyniuk a készítőiknek, az okok azonban ezidáig nem ismeretesek. (Egyes teóriák szerint a szállításhoz használt temérdek fa az erdő kipusztulásához vezetett.) Miután leállt a szoborkészítés, a bennszülöttek felborították szinte az összes, szigeten álló kőfigurát.





 





12
Hozzászólások
Szólj hozzá Te is!
Eddig 0 darab hozzászólás érkezett!

Hozzászóláshoz lépj be vagy regisztrálj itt!
Hozzászólhatsz a Facebook azonosítóddal is. Klikkelj a "Facebook bejelentkezés" gombra!

A -gal jelölt mezők kitöltése kötelező!



HASZNOS CSOMAG (promóció)