Az aranyasszonyok tündöklése

2009. augusztus 19. 07:40 , Legutóbb frissítve: 2009. augusztus 19. 00:00
Az aranyasszonyok a magyar ősi hitvilágban a női teremtő és gyógyító princípiumot képviselték, a gyógyítás mellett akár uralkodói, hadvezéri feladatokat is elláthattak. Nem földi dolgokkal, hanem az Úristen erejével gyógyítottak. Mágikus erővel és hatalma




 





Az Arvisura, vagy más néven Igazszólás, egy nagy terjedelmű, összefüggő, térben és időben nagy távolságot átfogó irodalmi alkotás. A hagyomány szerint ez a 24 hun törzsszövetség sámánjainak rendszeresen írt és őrzött írása, amely a magyarság évezredes regevilágán keresztül mutatja be a magyar nép régmúltját.
Öröklődő tudás

Eszerint régen az asszonyok irányítottak, őket hívták aranyasszonyoknak, akik generációról - generációra egymásnak adták át a tudást. Sok éven át vezették a magyarok társadalmát igazságban és békességben. Ezek a nők erősek, és mégis szelíd tekintetűek voltak, bölcsen szóltak és igazságot tettek, ha bármilyen perlekedésről volt szó. Egyes aranyasszonyok ki is tűntek a többiek közül, voltak, akik ahol megjelentek, ott csodák történtek, az emberek egyre-másra gyógyultak, és volt olyan is, hogy az aranyasszony amerre járt, ott bővebb lett a termés.
A női princípium

Az Arvisura egy részlete (Eperjes aranyasszony és Gyűrűfű szécs-sámán rovása Kr. u. 805-920.) egy szép hasonlattal jellemzi az asszonyokat, az asszonyi esszenciát: "Tudjátok, a női nemnek mindig olyan volt az élete, mint a szarvasnyájé. A leg­nagyobb gondja a szarvasünőknek mindig az őzikék nevelése volt. A kis őzike alig jött a világra, estére már a talpára állt, aztán az anya folyton dédelgette, nyalogatta kicsinyeit, amíg éretté nem váltak. Aztán eljött a szarvasbőgés ideje, és a szarvasbikák csatáztak, hogy ki legyen a győztes. Nekünk, a szarvasnyájnak ez olyan mindegy volt és csak nyugodtan legelésztünk. Aztán újból neveltük a kis őzikéket. Bárki lett a győztes, a nevelés nekünk jutott. Aztán voltak olyan időszakok, amikor a férfiak halomra gyilkolták egymást, de mi megmaradtunk a lakhelyünkön és folyt az élet tovább. A legelső rovásos feljegyzé­sünkben is az szerepel, hogy Úzon ifjúsági telepes fővezér meghalt, de Ilona arany­asszonynak fel kellett nevelnie a gyermekeit és utódaival megalapította Ilona aranyrö­ges országát. Utána a férfiak fadoronggal, kőbaltákkal agyonverték egymást, de mi, az asszonyok még a verések közepette is féltve neveltük fel gyermekeinket. Pannonföld­nek is Gyömöre és Almágy aranyasszony vetette meg az alapját a bő gyermekáldással."

Az Aranyasszonyok színre lépése

Az Arvisúra számos aranyasszony nevét említi, kitér személyiségük jellemzésére is. Mesél Atilla 453-ban bekövetkezett halálakor kirobbanó testvérháborúról, ami után az aranyasszonyok vették kezükbe a hatalmat, életben tartották a népet és átmentették az avar korszakba. Atilla temetésekor a Maros folyó négy gázlójánál huszonnégy sámánifjú állt őrséget, míg a fejedelmi, víz alá való temetkezés lezajlott. Egy Szöged nevű ifjú lett végül Atilla sírjának őrzője, aki a Maros és Ti­sza találkozásánál őrséget alapított Szöged elnevezéssel. A járőrök minden nap ellenőrizték, nehogy megzavar­ja valaki Atilla álmát. Az őrszolgálatot Ilona aranyasszony szüntette meg 505-ben.

A hun fejedelem halála után a férfiak hatalmi torzsalkodása veszélybe sodorta a hun nemzetséget. A kaotikus állapotok rendezése e korban csak női uralommal volt lehetséges, és ebben az átmeneti időben az aranyasszonyok látták el a kormányzói, irányítói feladatokat. Az addig fokozatosan elnyomott teremteni képes női princípium szentsége most újra érvényesülhetett. Így történt, hogy kétszáz éven át 11 aranyasszony, 12 fővezér és 12 fősámán uralkodott e földön, és ezek közül négy aranyasszony fővezér is volt egy személyben. Az Arvisura időrendi sorrendbe is állítja az Aranyasszonyok uralmát: Bősárkány 410-452, Dunna 451-453, Deédes 453-466, Szörényke 467-490, Száva 490-500, Ilona-Gyilyó 500-503, Hajnalka 503-510, Torbágy 510-540, Ilja 540-568, IL Ilona 568-575, Telena 575-600           
Deédes aranyasszony volt az, aki megszüntette a háborúskodásokat Atilla halála után. Az írás Géza Nagyfejedelem feleségét, Saroltot is aranyasszonyként tartja számon, aki Koppány halála után, 998-ban Kurszán várából hazavágtatott az Aranyasszonyok ősi városába, az akkor égő Veszprémbe, Istvánhoz.

12
Ajánlott cikkek
Hozzászólások
Szólj hozzá Te is!
Eddig 0 darab hozzászólás érkezett!

Hozzászóláshoz lépj be vagy regisztrálj itt!
Hozzászólhatsz a Facebook azonosítóddal is. Klikkelj a "Facebook bejelentkezés" gombra!

A -gal jelölt mezők kitöltése kötelező!



Astronet Piactér