Hét csoda a világ körül

Az ókori hét csodát egy szidóni görög költő és utazó, Antipatrosz gyűjtötte egybe a Földközi-tenger vidékéről, s ezt a hét nagyszerű építményt tekintik napjainkban is az ókori világ legkiemelkedőbb építményeinek. Az ókori csodák közül hat mára elpusztult. A szervezők most azt szeretnék, ha korunkban is úgy tekinthetne az emberiség bizonyos építményekre, mint a világ csodáira, s a legszélesebb nyilvánosság előtt dőljön el, melyek lennének ezek.

A listára korábban több millió ember építmények tömegét javasolta világszerte, ezek közül 77 került egy szakértői testület elé. A világhírű építészekből álló hétfős zsűri szűkítette huszonegyre az építmények körét. A nyerő huszonegyből kimaradt a 33. helyre sorolt magyar Országház is olyan műemlékekkel együtt, mint a pisai ferde torony, a Szent Péter bazilika, a Big Ben, vagy a pekingi tiltott város.

Tadzs Mahal

Az 1983-ban világörökségi védettséget elnyerő agrai mauzóleum fehérmárvány tömbje egyike a világ leglenyűgözőbb és legemlékezetesebb épületeinek. Az indiai muszlim építészet legtökéletesebb ékének tartott Tádzs Mahalt 1632 és 1654 között építtette Dzsahán sah, fővárosa, Agra közelében, amely ekkor a muszlim Mogul Birodalom fővárosa volt. Az ötödik mogul császár rajongva szeretett felesége, Mumtaz Mahal emlékére emeltette a rendkívüli építményt és a monda szerint annak elkészültekor megvakíttatta az építészt, hogy még egyszer ilyen csodálatos építményt ne alkothasson.
A tökéletes szimmetriájú Tadzs alaprajza egy 57x57 méteres négyzet, ami azonban a levágott sarkok miatt szabálytalan nyolcszöget formál. Külső és belső díszítéséhez összesen 28-féle drága- és féldrágakövet használtak fel.

Akropolisz

A görög főváros szívében, az Attikai síkságból kiemelkedő Szent Szikláról néz le a városra az Akropolisz épületegyüttes. A körülbelöl százötven méter magas, lapos sziklán már a mükénéi korban, az i.e. VI. században is állt templomegyüttes, de az Athént megszálló perzsa hódítók i.e. 480-ban elpusztították a mészkőből épített, dór stílusú épületeket. Az Akropoliszt Pheidiász, a legtöbbre tartott ókori szobrász és két híres görög építész, Iktinosz és Kallikratész tervezte, Athén városának első embere, Periklész kérésére. A komplexum több nagy márvány templomból áll, ezek közül a legnagyobb a Pallasz Athéné tiszteletére emelt Parthenón. Az Akropolisz 1987 óta a Világörökség része, évente több millió turista keresi fel, bár a 19. század vége óta zajló restaurálási munkálatok miatt a belsejét nem lehet megtekinteni.

Eiffel-torony

Sokak szerint nem csak a francia főváros, hanem egész Európa jelképe Gustav Eiffel francia mérnök remekműve, a 19. század végén emelt Eiffel-torony. A torony építéséhez 1887. január 28-án fogtak hozzá, és két év, két hónap és öt nap múlva készültek el vele. A torony fémszerkezetéhez 7300 tonna tiszta acélt használtak fel, a 18 ezer fémdarabot 2,5 millió szegeccsel rögzítették egymáshoz, az építmény teljes tömege több mint tízezer tonna. Mire elkészült, az Eiffel-torony 300 méter magasba nyúlt, kora legmagasabb épületeként. Az építményben 1710 lépcsőfok vezet a a harmadik kilátószintig, de több liftet is beépítettek a látogatók kényelmét szem előtt tartva. Az épület a mai napig Európa leghíresebb látványossága, évente hétmillióan válallkoznak rá, hogy megmásszák a kilátóig vezető lépcsőket.

Sydney-i Operaház

A tervezettnél kétszer tovább - 14 évig - tartott felépíteni a tervezettnél tizenötször többe - 102 millió dollárba, azaz csaknem 20 milliárd forintba - kerülő Sydney Operaházat, de a jelek szerint így is megérte. Az Ausztrália jelképévé váló épületet a dán Jorn Utzon tervezte, vitorlákat - rossz nyelvek szerint kagylóhéjakat - ábrázoló tetőszerkezete a tengert szimbolizálja. Ezer helyiség található benne, ebből öt színházterem, öt próbastúdió, hatvan öltöző, két főcsarnok, négy étterem és számos ajándékbolt. A híres tetőszerkezet 2194, egyenként 15 tonnás betonelemből áll, amiket 350 kilométernyi acélkábel tart össze - a 32 betonoszlopon nyugvó tető 27 ezer tonnát nyom, az épület maga 160 ezer tonnás. A teljes gőzzel üzemelő operaház egy 25 ezer fős város energiaigényét emészti fel naponta.