Híres magyar találmányok

2010. június 5. 05:09 , Legutóbb frissítve: 2010. június 5. 00:00 - L. Zs.
Közhelynek tűnik, de igaz: a magyar szürkeállomány világviszonylatban is kiemelkedő, különösen, ha a nép lélekszámát vesszük alapul. Mi lehet az oka? A gének? A néplélek? A nehéz, de épp ezért ösztönző magyar sors? A Kárpát-medence sajátos energiái? Akárh




 




Biztonsági gyufa

Kevés olyan találmány létezik, amely annyira ismert és szinte mindennapi használati tárggyá vált, mint a gyufa, jóllehet a gázgyújtók és az elektromos gyújtók korában már kissé háttérbe szorult. Feltalálója, pontosabban továbbfejlesztője és véglegesítője Irinyi János volt.
A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát 1836-ban, még vegyészhallgató korában szabadalmaztatta. Professzora, Meissner Pál egyik sikertelen kísérlete gondolkodtatta el, és a kálium-klorátot ólom-peroxiddal cserélte fel. A foszfort meleg vízben oldotta fel, majd a kicsapódott foszforszemcséket ólom-szulfiddal és gumiarábikummal elegyítette. A fenyőfa gyufaszálak fejét a képlékeny masszába mártogatta, majd hagyta keményre száradni. Találmányát és a gyártási jogokat eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek, aki az Irinyi-féle biztonsági gyufa gyártásán meggazdagodott, míg Irinyi szegénységben halt meg 1895-ben.
Szódavíz és a dinamó

Jedlik Ányos bencés rendi tanár nevéhez két, egymástól meglehetősen eltérő találmány is fűződik. 1828-ban, győri tartózkodása alatt fedezte fel a szódavíz készítésének a módját, a dinamó-elvet pedig 1861-ben írta le.
A világon először ő ismerte fel, hogy a generátorból elhagyható az állandó mágnes, és hogy saját energiájával képes gerjesztést létrehozni és fenntartani. Az első írásos dokumentum erről az egyetem leltárkönyve volt 1861-ben. A bizonyíték egyértelmű ugyan, de mivel találmánya nem vált ismertté, a dinamó feltalálása más nevéhez fűződik. Werner Siemens 1866 végén Jedliktől függetlenül szintén eljutott a dinamó-elvig, és működőképes dinamógépet készített.
Találmányát ismertette és szabadalmaztatta, így a világ Siemens-et ismeri el a dinamó feltalálójának.



Telefonközpont

A philadelphiai világkiállításon A. G. Bell új találmányt mutatott be: a telefont. Puskás Tivadar azonnal odautazott, hogy megnézze. Úgy látta, a távírdaközpont helyett telefonközpontot kell teremteni. Pénze, kísérleti lehetősége azonban nem volt elegendő, ezért felkereste T. A. Edisont és "találmány-gyárát", a New York melletti Menlo Parkban. Edisont meggyőzte arról, hogy a telefon nem tökéletesített távírda, hanem egy olyan eszköz, amelyet a nagy nyilvánosság számára kell hozzáférhetővé tenni telefonközpont segítségével. Így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgozott a Menlo Park-i műhelyekben Edison mellett a telefonközpont tervén, amit elkészített, de formálisan nem szabadalmaztatott.
Végül Charles Scribner nevére szabadalmaztatták a telefonközpontot, de maga Edison is elismerte, hogy az ötlet Puskástól származott. Az első telefonközpont 1878-ban a connecticuti New Haven-ben működött, majd a következő évben Puskás Párizsban épített központot. A találmány bevált, a vezetékeket egy központi helyre épített telefonközpontba vezették, a szövevényes városi hálózat rendezett formát öltött.
Helikopter

Asbóth Oszkár mérnöki tanulmányai végeztével 1909-1913 között Aradon, Szabadkán, majd Wiener-Neustadtban repülőgép-építéssel foglalkozott. Az I. világháború alatt a fischamendi Légcsavarkísérleti Intézetbe került, ahol kiváló eredményeket ért el. Az I. világháború után több éves kísérletezés eredményeként megépítette helikopterét, amely először 1928. szept. 9-én szállt fel egy helyből függőleges irányban a magasba. Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. Sikerei Európa-szerte új lendületet adtak a korábban megoldhatatlan problémának tekintett helikopterkutatásnak. Kísérleteinek úttörő szerepét és jelentőségét a nemzetközi szakirodalom is elismerte.





 





C-vitamin

Dr. Szent-Györgyi Albert a 30-as évektől egy oxidációs folyamat reakciós késését kutatta, amiből azt a következtetést vonta le, hogy ez valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Észrevette, hogy ez az anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, és az is ismertté vált, hogy az emberi sejteknek szükségük van erre az anyagra, de csak növények és állatok tudják előállítani. Az emberen kívül még egy faj van, amelynek a szervezete nem képes a C-vitamin előállítására, ez pedig a tengerimalac.
Szent-Györgyi érdekes körülmények között jött rá arra, hogy a zöldpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusféle gyümölcsök. A legendák szerint utálta a paprikát, és amikor egyik este a felesége a vacsora mellé egy darab paprikát is odatett, rutinos férjként vitatkozás helyett egy óvatlan pillanatban a köpenye zsebébe dugta. Elfogyasztotta a vacsoráját, majd lement a laboratóriumába, és sok más zöldség és gyümölcs sikertelen kipróbálása után, veszítenivalója nem lévén elővette a vacsoráról kimenekített paprikát, és munkához látott. Állítólag még aznap éjjel a kezében volt a megoldás. Tudta, hogy megtalálta a C-vitamin aranybányáját. A korábbi apró, jelentéktelen mennyiségek után egyszeriben több kilónyit tudott előállítani.
Felfedezte, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, ekkor keresztelte el aszkorbin-sav névre. 1937- ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért. Napjainkban elsősorban antioxidáns, sejtvédő hatása adja a C-vitamin fontosságát.

12
Hozzászólások
Szólj hozzá Te is!
Eddig 0 darab hozzászólás érkezett!

Hozzászóláshoz lépj be vagy regisztrálj itt!
Hozzászólhatsz a Facebook azonosítóddal is. Klikkelj a "Facebook bejelentkezés" gombra!

A -gal jelölt mezők kitöltése kötelező!