A hit, az ima és a gondolat ereje

Alighanem még a vallások kialakulása előtt észrevette az ember, hogy a gondolatával, a gondolat energiájával segíthet önmagán, illetve másokon. Az ősi hordákban, törzsekben ez a rituális szövegmormolás a varázsló, sámán vagy táltos feladat volt. Később a javasasszonyok vették át a szerepét. A "varázsigéknek", vagyis a gyógyító hatás kedvééért elmormolt szavaknak, verssoroknak, mondókáknak is megvolt a maguk hatása. A lélekre hatottak.


A kérdés tehát nem az, hogy léteznek-e a gyógyító energiák, inkább már arra kell ügyelnünk, hogy milyen energiákat alkalmazunk, ezek mennyire ismertek, mennyire és milyen fokon lehet őket uralni, és ezáltal hasznosítani. E téren az elmúlt időkben ngyon érdekes eredmények születtek. Alább ezekből mutatunk be egy csokorral.

Az ima ereje

Az ima gyógyít, de a halált nem győzheti le! Emlékezzünk csak 2005 tavaszára, amikor II. János Pál haldoklott a Vatikánban. Hívők tízezrei gyűltek oda a világ minden részéből, és csatlakoztak a helybeli olasz hívők százezreihez, akik ott helyben imádkoztak a nagy emberért. És világszerte milliók fohászkodtak a pápa életéért. Ám ő az intenzív akaratok ellenére - meghalt. Mert vannak helyzetek, amikor az ima sem segít. De amikor segíthet, azt kár volna nem kihasználni!

A Kaliforniai Egyetem (State University of California) professzora, Randolph Byrd is abból indult ki, ami már felvilágosult körökben ma is alapigazságnak számít: ha sok ember összefog és közösen akar valamit, akkor az így keletkező agyi energia valamilyen szinten materializálódik. S ott, ahol hat, okozhat olyan pozitív változást, ami már a tudomány által is mérhető. Byrd professzor arra gondolt: a sok ember egyszerre történő imádkozásában lapuló - a tudomány számára megmérhetetlen, ellenőrizhetetlen, megfoghatatlan - agyi energiát talán mégiscsak meg lehet mérni - a hatásaiban. Például abban, hogy egy vagy több ember meggyógyul.

Gondos mérlegelés után indította be kísérletsorozatát, amiről valójában az érintettek nem sokat tudtak. De volt kísérleti csoport és kontrollcsoport, ahogy kísérletnél kell. Az ima a koncentrálás egyik nagyon erős formája, amikor csak egy dolog lebeg az imádkozó szeme előtt: az óhajtott cél. Ezt a célt meditálással, erős koncentrálással a nem hívők is elérhetik. A pozitív energia gerjesztése és másokra történő átvitele ugyanis nem csak a vallásos embernél segít. Byrd professzor is erre építette tézisét.


A kísérletsorozat célja az volt, hogy bebizonyítsa (vagy megcáfolja, ha a eredmény negatív lesz): az imádkozók energiája olyan erőket hoz létre, amelyek hatást gyakorolhatnak a szívbetegek gyógyulására. (Mivel a professzor a szívbetegségek specialistája, így a saját betegei között nézett szét "kísérleti alanyokat" keresve.)