A láma a haragról

A dalai láma orvosi kutatásokra hivatkozva kiemelte: a túlzottan énközpontú emberek, akik a szokásosnál többször hangoztatják az "én", az "enyém", a "magamnak" szavakat - sokkal nagyobb valószínűséggel kapnak szívinfarktust, mint a másokhoz alkalmazkodni tudók.

Az énközpontúság egyfajta beszűkültség, ami frusztrációhoz vezet, és még gyanakvást, illetve bizalmatlanságot is szül az ember környezetében, ezzel tovább nehezítve a helyzetét a mindennapi életben. A XIV. dalai láma kifejtette: a düh, a harag elhomályosítja a tisztánlátást, az agresszió pedig "még rosszabb reakciókat szül". Bármilyen nehéz, mégis önös érdek, hogy a másik emberben tapasztalható negatív érzelmekhez pozitív hozzáállással, őszinte bizalommal kell közelíteni. Ez ugyanis "megóvja az embert a fizikai rosszulléttől is."

Az érzelmek visszaforgatása

A negatív érzelmeket vissza kell szorítani, mert "a fizikai reakciók jelen vannak bizonyos mentális jelenségekben is" - tette hozzá. Utalt arra, hogy minden embernek a boldogságérzet adja meg a biztonságérzetét. Az anyák gyermekeiknek éppen ezt nyújtják, s ez az odaadó szeretet - amely fáradtságot nem ismer - megtalálható nemcsak az embernél, de az állatvilágban is. Ezt a gyermekkorban szerzett tapasztalatot mindenki tovább viszi egész életére. Még egy haldokló ember is, ha szeretetet tapasztal, "biztonságban érzi magát, és eluralkodik rajta a boldogság".


A dalai láma a nemzetek közötti ellentétek kapcsán rávilágított: sokszor elfeledkezünk az egész emberiségre jellemző, alapvető emberi tulajdonságainkról, és csak a különbözőségekre koncentrálunk, "pedig van olyan mosoly, amely a nyelvi akadályokat is leküzdheti".

Hangsúlyozta: a nem hívő emberek megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, ár csak azért is, mert a világ lakosságának többsége ebbe a táborba tartozik. A politikai hatalomátvételek idején általában jobban érzékelhető a vallásellenesség, mert a hatalomra kerülők azt állítják, hogy egyes vallási intézmények kiszolgálták az előző rendszert. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ezek "a néhol korrupt intézmények nem egyenlők magával a vallással" .

Az intellektus szerepe

Kitért arra, hogy saját helyzetünk elemzésével meg kell találni a szenvedés okát, ehhez pedig támaszkodni kell szellemi intellektusunkra, ami által megszüntethetjük a szenvedések okát, a tudatlanságot. Elmondása szerint a buddhizmus négy nemes igazságot ismer: a szenvedés igazságát, a szenvedés okának igazságát, a szenvedés megszüntetésének igazságát és azt, hogy ez utóbbihoz egy úton lehet elérkezni.

Az általa okozatiság törvényeként említett elv alapján hangsúlyozta: belátható a kölcsönös függőség a világban, ugyanis minden jelenség időleges, például a virágok is elszáradnak, de a létezés módja is másodpercről másodpercre változik. Minden jelenségnek van oka, ám ezek az okok sem állandók. Az okozatiság törvényéből vezette le a "függő keletkezés" törvényét, ami azt jelenti, hogy minden jelenség visszavezethető okokra, amelyeknek szintén vannak okaik, és ezt a folyamatot a végtelenségig lehet folytatni.