Bocsánatos bűnök és bűnbocsánat

De mi számít bűnnek? A vallások ebben egyetértenek. Ha az ember Isten akaratával ellentétesen cselekszik, bűnt követ el. Arról azonban, hogy ezek a bűnök bocsánatosak-e és ha igen, miképpen működik a bűnbocsánat már nagyon különbözően gondolkoznak a felekezetek.

Így kezdődött...

Miután Isten az első emberpárt megteremtette, elhelyezte őket a paradicsomkertben és megtiltotta nekik, hogy a kert közepén álló fáról - a jó és a rossz tudás fájáról - egyenek. Éva, a kígyó csábítására, mégis szakít róla és Ádámmal együtt eszik belőle. Isten, amiért az első emberpár a tilalmát megszegte - és azért, hogy nehogy az
élet fájáról is egyenek - kiűzte őket a boldog életet biztosító paradicsomból és megbüntette őket. A kígyót azzal sújtotta, hogy hasán jár, port eszik és átkozott az állatok között. Az asszony attól kezdve fájdalommal szüli gyermekét és a férfi uralkodik fölötte. A férfiaknak pedig keserves munkával kell - az ellenséggé vált földtől - a termést kikényszeríteni. A bűnbeesés következménye az is, hogy az embereknek meg kell halniuk. Az emberiség első nagy bűnének történetét mindenki ismeri, amelyet aztán az idők során sok hasonló nagy bűn és a hétköznapok során még több apró követett.

Mózes kőtáblája

Ugyancsak a Bibliából ismerjük, a sínai hegyi szövetségkötés alkalmával Mózes által kihirdetett, Istenre visszavezetett, két kőtáblára vésett törvénygyűjteményt. A tíz szónak is nevezett tízparancsolat, két változata maradt fenn. Mindkét változat bővítéseken esett át. Az ember Istenre és embertársaira vonatkozó kötelességeit jórészt tiltó formában összefoglaló tízparancsolat ősi változata még rövidebb lehetett. A bűnbeesett embernek tehát isten törvényt adott, melynek összefoglalása a Tízparancsolat. Ennek élén nem véletlenül áll az a parancsolat, hogy "ne legyen más Istened"!

Tízparancsolat

A katolikus vallás szerint a bűn amikor az ember az Istennel kötött szövetséget felrúgja és a maga öncélú előretörésére, a másik ember legyőzésére használja fel a földi javakat, adományokat.
Kiss Iván, címzetes prépost, marcali plébánosa szerint: aki a Tízparancsolat ellen vét, az Isten ellen vét és ezzel bűnt követ el. A feloldozás

Bocsánatot nyerni

A reformátusok szerint is, ott keletkezik a bűn, ahol az ember felrúgja azt a teremtettségi rendet, amit Isten ajándékozott ennek a világnak. Amikor az ember kapcsolata megromlik Teremtőjével és isten akaratával ellentétesen cselekszik, bűnt követ el. A bűnök bocsánatáról azonban a református egyház másként gondolkozik mint a másik nagy keresztény felekezet. Bellai Zoltán, a kaposvári gyülekezet vezetője elmondta: szerintük hívő ember és az Úristen között nincs szükség közvetítőre, vagyis nem kell papnak gyónni ahhoz, hogy a bűnös bűnbocsánatot nyerjen. A bűnös embernek saját lelkiismerete szerint kell megbánni bűneit és azt a kegyelmes isten megbocsáthatja. Egyetlen közbenjáró volt csak ember és az Isten között, az pedig Jézus Krisztus volt. Jézusnak azért kellett erre a világra eljönni, hogy megváltsa az emberiség bűneit. Más közvetítő pedig a reformátusok hite szerint nincs a bűnbocsánathoz.

 

Beszélő tettek

Másként gondolkodnak erről a vaisnava filozófia hívei, azaz a krisnások. Sölétormos Jenő, a Krisna völgy vezetője elmondta: felfogásuk szerint az embert a tettei és nem a hite minősíti. Éppen ezért cselekedetei szerint bírálhatjuk el, bűnös-e az ember vagy sem. A Krisna vallásnak négy oszlopa van. Ezek szerint a lemondás, a tisztaság, a kegyesség és az igazmondás azok a tulajdonságok, amelyeket a vallással fejleszteni kell. A bűn pedig akkor következik be, ha Isten és lelki önvalónkkal ellentétesen cselekszünk. Ez leggyakrabban akkor következik be, ha az ember önmagát nem a lelkével, hanem testével azonosítja. A krisnások szerint a bűnök visszahatnak az elkövetőjükre és a karma törvényén keresztül szenvedést okoznak. Létezik azonban bűnbocsánat, ha bűnét őszintén megbánja az elkövetője és sosem követi el újra.