Böjtölés az iszlám világban

2007. november 14. 07:00 , Legutóbb frissítve: 2007. november 14. 00:00 - Farkas Cintia
Tilalmak sora a hívőknek napkeltétől napnyugtáig
A hit megvallása és a szegénység problémájával való szembesülés a fő célja a muszlimok egy hónapos böjtjének.




 





Ramadan mubarak, azaz Boldog Ramadánt! - hangzik a hagyományos üdvözlés szerda óta az iszlám világban. Mindennap karácsony - tömören így jellemzik a muzulmán vallásúak az iszlám böjti hónapot, a Ramadánt. Kivilágított mecsetek, hatalmas Ramadán-lámpák, a mellékutcákban felállított asztalok, felbolydult nyitvatartási rendek, kora délutáni közlekedési dugók - ezek a nem muszlim hívő külföldiek első benyomásai, ha ebben a hónapban akár Kairóban, akár Isztambulban, avagy bármelyik más muzulmán nagyvárosban járnak. A Ramadán havi böjtölés az iszlám vallás öt "pillére" (törvénye) közül a harmadik. A hónap 29 napja alatt az igazhívő muszlimnak napkeltétől napnyugtáig tilos ennie, innia, dohányoznia és szexuális életet élnie.

Egyedül a betegek, az utazók, a kisgyermekek, a várandós és szoptató nők mentesülnek a Ramadán havi böjt alól, amelynek két fő célja van. Egyrészt az előírt megpróbáltatásokkal az igazhívő azt bizonyítja Allah előtt, hogy önfegyelemmel és mindössze lelkének "táplálásával" felül tud kerekedni a testi vágyakon. Éppen ezért a Ramadán hónapja alatt a muszlimok igyekeznek minél többet olvasni az iszlám szent könyvéből, a Koránból. Sőt, legalább egyszer a végére is kell érniük. Vannak, akik több órát is a mecsetekben töltenek Korán-recitálásokat hallgatva, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek Allahhoz. A jótékonykodás, az alamizsnaosztás csak növeli ennek az esélyét, s a közhit szerint főleg a hónap utolsó tíz napja rendelkezik különleges spirituális erővel.

A böjt másfelől kiváló mód arra, hogy a jómódban élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit, így szembesülve a szegények problémáival. A napnyugtát jelző müezzint sokan már az asztalnál ülve várják. A "böjttörő" (iftár) étkezés rendszerint néhány szem szárított datolyával vagy egy-két korty cukros, szárított gyümölcsökkel elkevert tejjel kezdődik, hogy helyreálljon a szervezet vércukorszintje. Egy rövid ima után többszöri, kiadós étkezés következik, melyet csak a pihenések idejére függesztenek fel. Az utolsó falatozásra (szuhur) még napkelte előtt kerül sor, amelyre akár az alvást megszakítva is időt szánnak.

A Ramadán-étkezéseket az édességek uralják, így a kunafa, a baklava, a katayef. A kókuszreszelékben vagy cukros lében "tocsogó", mogyoróval és mazsolával töltött desszerteket pedig már a színes tévéműsorok alatt rágcsálják el a hívők.

A Hatalom Éjszakáján angyalok szállnak a Földre
A Ramadán hónap 27. napját a Hatalom Éjszakájának is nevezik. Az iszlám hagyomány szerint ugyanis ekkor érkezett meg Allahtól – Gábriel arkangyal révén – a Mekkában tartózkodó Mohamedhez a Korán. A szent könyv állítása szerint ez az éjszaka annyira dúskál a szentségekben, az isteni megnyilvánulásokban, hogy több ezer éj történéseivel is felér. Az ég angyalai ezen a napon szállnak le a Földre, ám őket csak az erre érdemes személyek láthatják meg. Éppen ezért sok muzulmán az egész éjszakát imádkozással, Korán-olvasással tölti a mecsetekben.
 

Ajánlott cikkek
Hozzászólások
Szólj hozzá Te is!
Eddig 0 darab hozzászólás érkezett!

Hozzászóláshoz lépj be vagy regisztrálj itt!
Hozzászólhatsz a Facebook azonosítóddal is. Klikkelj a "Facebook bejelentkezés" gombra!

A -gal jelölt mezők kitöltése kötelező!



Astronet Piactér