Keresztelő: út a mennyek felé

2009. augusztus 7. 07:15 , Legutóbb frissítve: 2009. augusztus 7. 00:00
Amikor a keresztlányom négyhetes volt, az anyjával vettünk neki egy pici, hófehér ruhácskát, és elvittük a közeli templomba. A szertartás alatt végig aludt, csak néha tátogott rá a mellemre, mert ahogy a karomban tartottam, nyilván arra emlékeztette, hogy




 





Felemelő érzés volt keresztanyává válni. Mert ezzel azt vállaltam, hogy a szülei helyett is vigyázni fogok rá, amíg csak élek, és mindenkor a keresztény hitre nevelem.
A keresztelőt sokan kihagyják, feleslegesnek tartják, vagy csak divatból csinálják. Ám igazi, mély emléket hagyó élményt csak annak nyújt, aki tudja, mi miért történik, és mi is a jelentősége.
Mi történik a szertartáson?

A szülők és keresztszülők a gyerekkel az oltár elé állnak. A lelkész felolvassa a Bibliából az úgynevezett "szereztetési igéket". Azért nevezzük így, mert Jézus ezekkel a szavakkal rendelte el a keresztséget tanítványainak. A szereztetési igéket Máté evangéliumában olvashatjuk. Jézus mennybemenetele előtt ezt mondta tanítványainak: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Mt 28,18-20)
Ezután a szülők és a keresztszülők hitükről tesznek tanúságot a Kr. u. 4. században megfogalmazott Apostoli Hitvallás szavaival: "Hiszek egy Istenben, Mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni élőket és holtakat. Hiszek Szentlélekben, hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen."
Ezután a lelkész kérdéseket intéz a szülőkhöz és keresztszülőkhöz:
Lelkész: Akarjátok-e, hogy ez a gyermek a szent keresztségben részesüljön, ezzel Isten gyermeke, és Krisztus egyházának tagja legyen?
Szülők és keresztszülők: Akarjuk.
Lelkész: Vállaljátok-e, hogy gondoskodtok e gyermek hívő kereszténnyé neveléséről?
Szülők és keresztszülők: Vállaljuk.
Ezután a lelkész és a keresztanya a gyermekkel a karján a keresztelő medencéhez lép, ahol a lelkész megkérdezi, mi a gyermek neve. A keresztanya válaszol, a lelkész pedig három csepp vizet önt a gyerek homlokára "az Atya, Fiú, Szentlélek nevében", majd áldást mond rá.
Természetesen a különböző keresztény vallások egyes elemeiben eltérhetnek a fenti példától, de lényegében ugyanez történik a protestáns, az evangélikus vagy a katolikus keresztelőkön is.

Régebben szokás volt, hogy a gyerekeket azonnal születésük után megkeresztelték, mert ha tragédia történne, és a kisbaba meghalna, nehogy keresztség nélkül maradjon. A fiatal anya addig el sem hagyta a házat, amíg gyermeke nem részesült a szentségben. Ezért a kereszteléshez kapcsolódik egy olyan szertartás is, amelynek során az édesanya hálát ad Istennek újszülött gyermekéért, a keresztségért, és azért, hogy a sok fájdalom és aggodalom közt őt magát is megsegítette.





 





12
Hozzászólások
Szólj hozzá Te is!
Eddig 0 darab hozzászólás érkezett!

Hozzászóláshoz lépj be vagy regisztrálj itt!
Hozzászólhatsz a Facebook azonosítóddal is. Klikkelj a "Facebook bejelentkezés" gombra!

A -gal jelölt mezők kitöltése kötelező!



HASZNOS CSOMAG (promóció)