2013. május 25. szombat, Orbán napja
Napkultusz az ókortól napjainkig
2011. március 10. 11:30 ,
Legutóbb frissítve: 2011. március 9. 00:00
Réges-régen így elmélkedett egy harcos, ki a bölcsesség útját járta: Mi az ember? Miért nem hatalmasabb a Napnál? S ha az ember olyan jelentékeny lény, akkor miért nem áll meg a Nap égi útján, hogy meggyászoljon egy halálesetet? Úgy tűnik, az ember jelent
A Nap végigkíséri az ember életét, egész generációkét, sőt, történelmi korszakokat néz végig, égi trónján ülve. Maga az ősnyugalom, a higgadtság, a bölcsesség, amely a fény erejével teremt nap mint nap. Nem ítélkezik, látszólag nem is cselekszik, mégis az élet alapvető mozgatórugója, Nélkülözhetetlen a növények oxigéntermeléséhez, az elvetett mag kikeléséhez, az ember szervezetében képződő vitaminok beépüléséhez, vagyis maga az élet.
Útitárs is egyben, a magányos vándorok, utazók társa a végtelen pusztákon, hegyekben és völgyekben. A magányos utazó hozzá igazítja teendőit, általa ismeri fel a helyes irányt, állandóságával biztos pontot jelent. Így születtek költemények a Napról, a bölcs égi vándorról, mindenek éltető eleméről.
A Nap szimbólummá lett az emberi világban. A hozzá kapcsolt emberfeletti tulajdonságoknak köszönhetően isteni rangra emelkedett. Ebből eredően pedig uralkodók, királyok származtatták magukat tőle.

De "hétköznapibb" szerepet is kapott: mivel ritmust és ciklikusságot ad az emberi életnek, mérhetővé teszi az időt. A magyar nyelv jól kifejezi a Nap ebbéli szerepét azzal, amikor ugyanezt a hangalakot használja a 24 órás ciklusra, azaz egy "nap" hosszúságra. De még a "nap-tár" kifejezés is hűen tükrözi ezt a funkciót."Holnap is felkel a Nap" - lehet hallani a szólást, amikor az örökkévalót próbálják megragadni, de kialakult az időjárással kapcsolatos szólás is a magyar nyelvben: "hétágra süt a nap", amikor az égitest a világ minden sarkát bevilágítja.
A több ezer évvel ezelőtt élt földműveseknek nagyon gondosan kellett figyelni a Nap útját, és a változó csillagos eget, mert az égitestek helyzete jelezte nekik előre és határozta meg a soron következő mezőgazdasági teendők idejét.
A régi egyiptomiak a kozmikus jelenségek fő mozgatójának a Napot tartották. Még a Nílusnál is jobban tisztelték. Hitük szerint a Nap minden reggel megszületik a tengerből, az ősvízből, vagy a lótuszvirág kelyhéből, hogy elűzze a sötétséget, hogy az éjszaka rabsága után új tevékenységre sarkalljon. Az ókori Egyiptomban a nagy istenségek között Ré napisten az egyik legjelentősebb alak volt. Napi útját a Napisten bárkán tette meg, azaz olyan közlekedési eszközön, amilyent maga a nép is használt. Az északi országokban főként kocsin jártak, ezért ott a napistennek kétkerekű szekere volt.
Útitárs is egyben, a magányos vándorok, utazók társa a végtelen pusztákon, hegyekben és völgyekben. A magányos utazó hozzá igazítja teendőit, általa ismeri fel a helyes irányt, állandóságával biztos pontot jelent. Így születtek költemények a Napról, a bölcs égi vándorról, mindenek éltető eleméről.
A Nap szimbólummá lett az emberi világban. A hozzá kapcsolt emberfeletti tulajdonságoknak köszönhetően isteni rangra emelkedett. Ebből eredően pedig uralkodók, királyok származtatták magukat tőle.

De "hétköznapibb" szerepet is kapott: mivel ritmust és ciklikusságot ad az emberi életnek, mérhetővé teszi az időt. A magyar nyelv jól kifejezi a Nap ebbéli szerepét azzal, amikor ugyanezt a hangalakot használja a 24 órás ciklusra, azaz egy "nap" hosszúságra. De még a "nap-tár" kifejezés is hűen tükrözi ezt a funkciót."Holnap is felkel a Nap" - lehet hallani a szólást, amikor az örökkévalót próbálják megragadni, de kialakult az időjárással kapcsolatos szólás is a magyar nyelvben: "hétágra süt a nap", amikor az égitest a világ minden sarkát bevilágítja.
A több ezer évvel ezelőtt élt földműveseknek nagyon gondosan kellett figyelni a Nap útját, és a változó csillagos eget, mert az égitestek helyzete jelezte nekik előre és határozta meg a soron következő mezőgazdasági teendők idejét.
A Nap elsőrendű fontosságú égitest lett
Olyan isten, akinek képzelt élete rendkívül gazdag mitológiát, mondakört hozott létre. Ünnepük gyakran kapcsolódik a téli napfordulóhoz, amikortól az éjszakák rövidülnek, a nappalok pedig egyre hosszabbak lesznek. Amikor a világosság fokozatosan "legyőzi" a sötétséget, illetve a tavaszi (március 21-i) napfordulóhoz, amikor végre felolvad a jég, újraéled a természet, indul az asztrológiai új esztendő. De nagyon sokfelé ünnep a nyári napforduló is (szentiván-éj).A régi egyiptomiak a kozmikus jelenségek fő mozgatójának a Napot tartották. Még a Nílusnál is jobban tisztelték. Hitük szerint a Nap minden reggel megszületik a tengerből, az ősvízből, vagy a lótuszvirág kelyhéből, hogy elűzze a sötétséget, hogy az éjszaka rabsága után új tevékenységre sarkalljon. Az ókori Egyiptomban a nagy istenségek között Ré napisten az egyik legjelentősebb alak volt. Napi útját a Napisten bárkán tette meg, azaz olyan közlekedési eszközön, amilyent maga a nép is használt. Az északi országokban főként kocsin jártak, ezért ott a napistennek kétkerekű szekere volt.
Kapcsolódó anyagok
Hozzászólások
Szólj hozzá Te is!
Eddig 0 darab hozzászólás érkezett!
Hozzászóláshoz lépj be vagy regisztrálj itt!
Hozzászólhatsz a Facebook azonosítóddal is. Klikkelj a "Facebook bejelentkezés" gombra!
A -gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Közösségi horoszkóp
Válaszd ki a csillagjegyed, hogy átirányítsunk a megfelelő közösségi oldalra!
- III. 21. - IV. 19.
- IV. 20. - V. 20.
- V. 21. - VI. 21.
- VI. 22. - VII. 22.
- VII. 23. - VIII. 22.
- VIII. 23. - IX. 22.
- IX. 23. - X. 22.
- X. 23. - XI. 21.
- XI. 22. - XII. 21.
- XII. 22. - I. 19.
- I. 20. - II. 18.
- II. 19. - III. 20.
Bak
XII. 22. – I. 19.
Szolgáltatások
Rovatok


