Testjelek

A tartós fájdalommal lehet ugyan együtt élni, de hosszú távon mindenképpen rontja az életminőséget. Az úgynevezett idegi eredetű fájdalom (neuropátiás fájdalom) a szervezet bajaira figyelmeztet. Az idegrendszer károsodása vagy működészavara miatt alakul ki. A Szonda Ipsos felmérése szerint hazánkban a lakosság tíz százaléka, körülbelül egymillió ember él együtt ilyen problémákkal. Holott a baj felismeréséhez és orvoslásához egy egyszerű vizsgálat, illetve a beteg kikérdezése elegendő. A baj az, hogy az esetek több mint felében helytelenül diagnosztizálják a neuropátiás fájdalmat. Ezen a helyzeten szeretne javítani a Neuropátiás Munkacsoport. Céljuk, hogy felhívják a betegek, az orvosok és az egészségfinanszírozó figyelmét az egyre több embert érintő problémára.

A neuropátiás fájdalom bárkinél jelentkezhet, de a tapasztalatok szerint a cukorbetegek között gyakrabban fordul elő. A betegség szövődményeként is jelentkezhet, gyakran megmagyarázhatatlan lábfájdalomként.
- Évente három-négyezer diabéteszes ember lábát kell amputálni – hangsúlyozta Kempler Péter, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika Neuropathia Laboratóriumának vezetője. – Pedig ha kellő időben felismerik a betegséget, akkor csökkenhetne a beavatkozások száma.
A betegek többsége mégis csak akkor kerül a fájdalom miatt az ambulanciákra vagy szakrendelésekre, amikor már súlyos, vagy egyáltalán nem kezelhető tünetegyüttes alakult ki. Az időben felismert és helyesen kezelt fájdalom okozója megszüntethető vagy minimálisra csökkenthető.



- A neuropátiás fájdalomra felírt 143 millió recept háromnegyedén annak kezelésére alkalmatlan gyógyszert rendeltek az orvosok, mivel egyelőre korlátozottak a szakmai ismeretek a betegségről – hangsúlyozza Kiss Gábor, az Árpád Kórház Neurológia Osztályának főorvosa. – Ezért indított a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége szűréssel egybekötött akciósorozatot, ahová nem csak a cukorbetegeket várják.

Árulkodó jelek: komolyan kell venni a panaszokat!

A neuropátiás fájdalom járhat égő, fagyos, hasító, vagy áramütéshez hasonló érzésekkel. Gyakran szúrás, bizsergés vagy zsibbadás is kíséri. A gond, hogy sokszor olyan esetben jelentkezik a fájdalom, amikor nem kéne, és akkor nincs panasz, amikor kellene. Nem szabad legyinteni például, ha egy hideg vagy meleg tárgy, esetleg egy takaró vagy ruha érintése is kellemetlen. Ennek az ellenkezője is igaz: a korábban fájdalmas terület az idegek károsodása miatt érzéketlenné válhat. Ezért fontos pontosan meghatároztatni a beteggel, mikor jelentkezik panasz. A fájdalom éjszaka erősödhet, s ez alvászavarhoz, szorongáshoz, depresszióhoz vezethet.