Sav-bázis egyensúly: pH 7,4

A ma embere gyorsan és felelőtlenül él. Reggel futtában megeszi a boltban vásárolt túrós batyut, felhörpint mellé egy kis tejeskávét, és rohan a munkába. Ott is csak kávézik, esetleg iszik egy-két dobozos üdítőt, amit a cég automatájából vásárol. Délben irány a gyorsétterem, majd este, hazafelé, vásárlás közben bekap egy-két csokit vagy valamilyen péksüteményt, és vacsorát ezzel le is tudta.
Telnek-múlnak a hónapok, és emberünk észreveszi, hogy bár még csak 30 éves, mindig elkapja az influenzát, ha a környezetében valaki beteg. Megérez minden frontot, migrén gyötri, és gyakran érzi magát kimerültnek. Túlsúllyal küzd, pedig nem is eszik sokat, és rosszul alszik éjszakánként. Könnyen romlanak a fogai, és fogamzási problémákkal küzd. Vajon mi lehet a baj? A stressz? A túlhajszoltság? Örökletes programok? Orvostól-orvosig szaladgál, gyógyszereket szed, de az állapota csak nem javul... egészen addig, amíg felfedezi, hogy a kulcs a saját kezében van, és ott is volt mindvégig. A kulcs, amely nem más, mint az életmódja, amelyet ő alakít kedve szerint, a teste pedig csak visszatükrözi azt, ahogyan bánik vele.   

A vér pH értéke

Hans-Heinrich Jörgensen nevéhez fűződik az, hogy ma már mérni tudjuk a vér PH értékét, így gyorsan információt kaphatunk testünk sav-bázis egyensúlyáról. A tesztelést elsősorban nyálból, más esetben vizeletmintából lehet elvégezni. A patikákban kapható indikátorpapír (színes lakmuszcsík) a folyadék hatására elszíneződik. Az elszíneződés mértékét a doboz tetején található színskála szerint tudjuk azonosítani. Optimális esetben 7 körüli értéket kapunk, így nagyságrendileg a 6.5 - 7,4-ig terjedő értékek között elfogadható az eredményünk. (A reggeli első vizelet a legalkalmasabb a vizsgálatra, a nyálvizsgálatot pedig az étkezések előtt végezzük!)
Amennyiben PH-értékünk megfelelő, nincs különösebb tennivalónk - de így is érdemes időnként elvégezni a tesztet. Ha viszont rossz értéket kapunk, itt az ideje, hogy változtassunk étkezési szokásainkon, és az életmódunkon!

Az elsavasodás következményei

Az elsavasodás számtalan egészségügyi problémával jár, amelyeket az alábbiakban kategóriákba csoportosítottunk:

1.) Betegségek: allergia, fogszuvasodás, gyomor- és bélrendszeri problémák, hátfájás, izzadás, migrén, szív- és keringési zavarok, visszerek, pikkelysömör, reuma, agyvérzés, csontritkulás, hallás és látásromlás

2.) Szépség: a test a savasodás semlegesítése érdekében salakanyagokat termel, amely lerakódik a kötőszövetekben - ez cellulitisz formájában nyilvánul meg. Így a túlsúlyt is az elsavasodás számlájára írhatjuk.

3.) Korai öregedés: az elsavasodás miatta bőr, haj, köröm, az izmok és a csontok állapota az élerkor előrehaladásával fokozottabb ütemben romlik, s ez a folyamat csupán megállítható, de nem visszafordítható.

Savas és bázikus élelmiszerek listája

A legismertebb sav-bázis táblázatot Remer és Manz készítette el, amely megmutatja, hogy a különféle élelmiszerek mennyire savasak vagy lúgosak az anyagcsere szempontjából. Tehát nem az ételek íze számít, hanem az, hogy a szervezetben savat vagy lúgot képeznek-e lebomlásuk során. Például a kóla édes, mégis savasít. A citrom savanyú, mégis lúgosít.

Erősen savasító ételek: tojás, hal, sajt, diófélék, mogyoró, kolbászfélék, szalámi, hús, cukor

Savasító ételek: gabona és minden belőle készült étel

Semleges hatású ételek: rizs, kávé, sör, olajak, étcsokoládé, tej, kefir, joghurt

Enyhén lúgosító ételek: tofu, tejsavó

Erősen lúgos hatású ételek: gyümölcsök, zöldségek, gyümölcs- és zöldséglevek, teák, zöld búzafű lé