Dió, az életmentő

Gyakran halljuk, milyen veszélyes a magas koleszterinszint, de tudjuk-e valójában, mitől számít magasnak az érték, és pontosan milyen diéta javasolt a helyreállításához? A koleszterint nagyjából száz évvel ezelőtt fedezték fel. A vérzsírt, mely a tojásban, a vajban és a belsőségekben szintén megtalálható, azóta kikiáltották a szív- és keringési problémák első számú okának…

Való igaz, hogy a vérben található koleszterin koncentrációjának emelkedésével nő az érelmeszesedés kockázata. Az erek összeszűkülnek, a vér áramlásában zavar keletkezik. Különösen gyakran fordul ez elő a szív koszorús ereinél, illetve az agyi artériáknál. Magyarországon évente közel 25 ezer ember hal meg szívinfarktusban.

A koleszterin nagy részét (naponta 600–1200 mg-ot) a máj maga termeli. A maradék mennyiséget (250-500 mg-ot) pedig táplálkozásunk során veszünk magunkhoz. Kutatók véleménye szerint, a jó koleszterinértékkel rendelkező emberek szinte bármit fogyaszthatnak, feltéve, hogy a túlsúly, a magas vérnyomás, a korábbi szívinfarktus, vagy az örökletes rizikófaktorok kizárhatóak. Hogy mi számít jó értéknek és mi rossznak? Ha az egy deci vérben található koleszterin koncentrációja nem haladja meg a 200 milligrammot, az eredmény megfelelőnek mondható.


Vizsgálatok, vizsgálatok és vizsgálatok

Amennyiben a koncentráció e feletti, az orvos tovább vizsgálja a kapott eredményt. Ettől függően tesz javaslatot az állati zsírok kizárására az étrendből, és megvizsgálja az egyéb lehetséges rizikófaktorokat. 250-es érték felett a szakember már a gyógyszeres kezelést is elrendeli.

Fontos, hogy elsősorban a telített zsírsavakat tartalmazó ételek fogyasztását csökkentsük, és részesítsük előnyben azokat az élelmiszereket, melyek egyszerű vagy többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdagok.

A hideg vízi halak, mint a lazac és a makréla, omega-3-zsírsavaiknak köszönhetően igazi ellenségei a triglicerideknek. A szakemberek ezért legalább heti kétszeri fogyasztásra ajánlják őket. Bizonyított tény, hogy napi néhány szem dió csökkenti a koleszterin szintet. A dió tehát ideális csemege, azonban magas kalóriatartalma miatt mértékkel fogyasszuk! A csirke, a pulyka és a fácán húsa ugyancsak magas telítetlen zsírsavtartalommal büszkélkedhet.

A sovány borjú-, marha- és vadhúsokat célszerű zsírszegény módon elkészíteni, például fóliában vagy cserépedényben. A zsíros sertéshúst, a darált húst és a belsőségeket jobb kerülni.

50 százaléknál magasabb telítetlen zsírsavtartalommal rendelkeznek: olíva-, kukorica-, napraforgómag-, szója- és lenmagolaj.
Keveset használjuk: vaj, zsír, kókusz- és pálmazsír, majonéz.

Ha nincs rendben a koleszterinszint, először menjünk el egy nyugalmi és egy terheléses EKG-vizsgálatra, hogy megállapíthassák: milyen intenzitású keringésjavító edzésekbe kezdhetünk. Olyan mozgásformákat válasszunk, amelyek legalább 20–30 percen át folyamatos terhelést nyújtanak: gyaloglás, túrázás változatos terepen, biciklizés, vagy éppen aerobik. Mozgással sok minden helyrehozható, de ehhez figyelembe kell venni, hogy hetente nagyjából 1200–1500 kalóriát kell elégetni.

Ezzel az erőbedobással 12–16 hét alatt 10–20 százalékos koleszterinszint csökkenés is elérhető. Fontos: az orvosok szerint is többet ér a terápia, ha nem csak az étrendünkre, de a mozgásra is nagyobb hangsúlyt fektetünk.

Diós finomságok (receptek) >>>