Próbálj meg lazítani!

A relaxáció olyan kifejezés, amit meglehetősen gyakran használunk, de ritkán fordul elő, hogy két ember ugyanazt érti alatta. Legtöbben azokra a tevékenységekre utalnak, amelyek helyreállítják a stresszel kapcsolatos élettani elváltozásokat. De vannak dolgok, amiket bár relaxációnak nevezünk, igazából pedig nem az. Ilyen az úszás, az olvasás, a zenehallgatás, vagy a kertészkedés, és még sok pihentető foglalatosság. Meglehet, hogy ezek segítenek az ellazulásban, de a stressz élettani hatásait nem tudják olyan hatékonyan megváltoztatni, mint a klasszikus relaxálás.

A valódi relaxáció pozitív hatása tudományos szinten műszerekkel is igazolható. Az összes módszer közül az bizonyult a leghatékonyabbnak, amelyik magában foglalja a fiziológiai folyamatok megváltoztatását és az elme megtisztítását. Ilyen például a meditáció.

Mi történik a testben, amikor valóban ellazulsz?

A lelki tényezőket és az észlelőképességet vizsgáló tanulmányok több mint felénél bebizonyosodott, hogy a szorongás és egyéb zavaró tünetek (idegesség, alvászavarok, fejfájás és légszomj) a relaxáció segítségével megszüntethetők. Ez a módszer szintén hatásosnak bonyolult a kaliforniai Stanford Egyetemen a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában végzett kísérletek során. Más tanulmányok pedig a krónikus fájdalmak, a vastagbélfekély, az ízületi gyulladás, a fejfájás, az asztma gyógyításában és a rákbetegségekkel járó fájdalom csillapításában találták hatékonynak a relaxációt.


A valódi relaxáció egyes krónikus mentális betegségek, például a pánikbetegség és a szorongás legyőzésében és kezelésében is segít. Ezeket a technikákat a depresszióban szenvedők esetében is nagy hatékonysággal alkalmazzák. Mindezek mellett abban is segíthet, hogy a lehető legjobb teljesítményt hozzuk ki magunkból a hétköznapi életünk során. Ma már köztudott, hogy az élsportolók is használják ezeket a módszereket, különösen a vizualizációs technikát. Egy Új-Zélandon végzett felmérés során kiderült, hogy az evezősök 7 százaléka rendszeresen meditált, 64 százalékuk relaxált, 61 százalékuk pedig a vizualizációs technikát is alkalmazta.

Ez utóbbiak voltak a legsikeresebbek. Hasonlóképpen a műkorcsolyázók is relaxáltak, és a pozitív gondolkodásra törekedtek, míg a birkózók, golfozók, teniszezők és kosárlabdázók a vizualizációt találták a leghatékonyabbnak. (A sztár-kosarazó Magic Johnson feleannyira sem lett volna „varázslatos” e technika nélkül!) Az ő sikereik láttán a világon rengeteg edző kezdte el használni és tanítani ezeket a módszereket.

Élmény, amit meg kell tapasztalnod

Akik eddig sosem relaxáltak, nem tapasztalták meg ezt az élményt, azok is átélték, csak nem emlékeznek rá. Mert még csecsemők voltak, és édesanyjuk karjában volt módjuk a teljes ellazulásra. Ha te is először relaxálsz, néhány hétig gyakorolod kell, amíg sikerül megtapasztalnod a mély relaxációs vagy meditatív állapotot, amikor sikerül elszakadnod a valós környezettől, és úgy érzed, hogy megszakadt a testeddel a kapcsolatod. Ez persze csak érzet, mert végig irányítod a dolgokat, önuralmad birtokában maradsz. És bár sokkal kellemesebb fokozatosan kijönni ebből az állapotból, szükség esetén nagyon gyorsan és könnyen is kiléphetsz belőle.

A kezdők kezdetben tehát csak néhány percet töltsenek így. Már egy ilyen rövidke időszak után is tapasztalható a pozitív hatása. Később pedig fokozatosan lehet majd növelni az időt, nagyjából húsz perces időtartamig. Ha már állandósultak a stresszhatás negatív jelei, akkor csak egy hosszabb, mindenféle feszültségtől mentes időszak segíthet a regenerálódásban.

Ha rendszeresen gyakorolod a relaxációt, akkor napi két-három alkalommal végzett öt perces relaxáció minden feszültséget eltűntet. A nehezebb, stresszesebb napokon valamivel hosszabb időre van szükség. A titok kétségtelenül a rendszeres, kis adagokban rejlik, mert így sosem gyűlhet fel túl sok feszültség a szervezetedben.

Felhasznált irodalom: Gael Lindenfield – Dr. Malcom Vandenburg: Hatékony feszültségkezelés (Bioenergic Kiadó)