Lélekvándorlás, avagy: tudás egy másik életünkből

Kedves Anna,kedves Istentestvérem!Örülök,hogy itt is találkozunk!
A választ megtalálja a 2010.szeptember 4. 14:22 perckor írt írásomban.
Jó volt olvasni kedves üzenetét,főleg a cicamancsot : ) Örülök,hogy ön magától jött rá arra,hogy a körülötte élő kiskedvenceit kistestvéreimnek szólítsa vagy így néz rájuk.Az UR Örül ennek és természetesen engem is elégedetté tett.Üdvözlöm a kistestvéreit,az UR Áldja meg őket is.
Nem szabad bántani vagy megenni kistestvéreint testét.A hus fogyasztása erőszakkal jár márpedig a vallás alapja az erőszakmentesség.A hus fogyastása nem összeegyeztethető viselkedés a minden élőlény iránt értett szeretettel és az alázattal.

Szia Biblia tudós!Hát itt is találkozunk?Igen,az állatoknak van lelkük!!!Ezt minden ember igazolhatja,akine a keze alá símult egy hörcsög,vagy nyuszika,Akit reggel egy fínom cicamancs érintése ébresztett,a kutyusokról,már nem, is beszélek!Drága Tudósom!Honnan vetted azt a szót,hogy"kistestvérek"?Azért kérdem.mert nekem senki nem mondta,senkitől nem hallottam,én magamtól nevezem így az élőlényeket,akik körülvesznek.Pál mondta?Akkor Pál is rokonlélek volt számomra!Nem a DOGMA,a lélek,a tapsztalás az,amit elfogadok.

(2.rész)

A teremtéskor még nincs szó husevésről (1 Móz 1,29).Az özönvíz után azonban már engedélyezett a hus fogyasztás az özönvíz utáni állapotok miatt mivel kevés volt az élelem (1 Móz 9,3).Akkor ISTEN Által is engedélyezett volt.Tehát ehet hust az ember ha már tulélése a tét,de ez nagyon ritka estet.
A későbbiekben is olvashatunk a husevés elítéléséről (Róm 14,21),de engedélyezéséről is (1Kor 10,25).
És mi a helyzet az állatáldozatokkal?Ma már senkisem végezhet állatáldozatot hiszen nincsnek erre lelkileg képesített papok akik ezt elvégeznék,és ebben a korban már nem is engedélyezett vallási rítus.Az erőszakmentességre kell törekedni hiszen az állatáldozat bemutatása is ezt a célt szolgálta,hogy az emberek egyre kevesebb hust fogyasszanak.
Hogy kegyelemért és igazságosságért fohászkodunk ISTENHEZ,miközben a miattunk lemészárolt állatok husát (testét) esszük,ez nem következetes dolog.

Kedves Marika! (2009.november 21. 20:18 perckor írt üzenetére reagálnék)

"Többek között értelmünk van, halhatatlan lelkünk.Az állatoknak nincs!Ők ösztönösen cselekszenek."

Tudományos kutatásaim éppen az ellenkezőjét bizonyították be mint amiről itt ön írt.
Az állatoknak igen is van lelkük.Lehet,hogy testi szinten egy ember teste jóval fejlettebb mint egy állati test ez nem is vita tárgya.De lelki szinten ők is érző élőlények ott legbelül.
Egy állati testben is ugyan olyan minőségü lélek lakozik mint egy emberi testben,csak fejletlen test és tudat miatt ezt nem tudja kimutatni.Ezért is Mondja az UR,hogy lelki szinten mindnyájan egyenlőek vagyunk.
Ígyhát bántani,vagy leölni netán elfogyasztani kistestvéreinket igen nagy bünnek számít ISTEN Előtt.
Engedje meg nekem,hogy had idézzem II.János Pált aki ugyszintén elítélte az efféle felsőbbrendü gondolkozást és egy jóval könyörületesebb bánásmódra akar rávenni bennünket az állatokkal szemben.

"Bátorítlak és buzdítalak benneteket:Őrizzétek a természetet,és különös gonddal óvjátok kistestvéreiteket,az állatokat!Nem tárgyak ők,a Szent Lélek lehelt őbeléjük is!Így hát az állatoknak lelkük van és helyük a paradicsomban!" (II.János Pál)

Kedves Marika!
Minden rosszindulat nélkül ön bizonyára inkvizítor volt előző életében. Kérem, próbáljon nyitottabb lenni a világra. Én azt mondom, ne nézze le a többi élőlényt sem. Hiszen az állatokban megvan egy dolog ami az emberekben nincs: semmilyen élőlény nem öl meg egy másikat pusztán rosszindulatból az embert kivéve. Ha egy kicsit lenézne a földre, tudná, hogy a DNS-ünk 99%-ban megegyezik a csimpánzéval. Ez valamit jelent, nem? Hiszen a világot az ember teszi tönkre. Olyan hatalmat kapott, amivel nem tud diszponálni. Hiszen ön nagyon jól tudja: "méltán dicsőít téged alkotásod, az egész teremtett világ". Hát a világ tökéletessége, amit az ember tönkretesz, nem éppen Isten munkáját dicséri. Próbálja őt észrevenni minden teremtett dologban. Egy kutyus szemében az a mérhetetlen szeretet bizony nem ösztön, hanem nagyon is létező és valóságos lélek

hát, az állatok az esetek nagy százalékában sokkal "emberségesebbek", mint az emberek. Az ember a legmocskosabb faj, ha azt nézed. Egyik állat se irtja a saját faját. Embernek lenni a legmagasabb lépcső a Földön, de a legnehezebb feladat is. Nem tudom, Marika, van-e háziállatod, mert meg lehet tapasztalni, mekkora szíve van egy állatnak. Van, hogy nagyobb, mint egy embernek. Ha az öreg halász és a tengert olvastátok, abban a halász tisztelettel beszélt a halakról, de emellett kifogta és megette őket, tudta, hogy ez az élet rendje. De megtisztelte őket, mint élőlényt. És soha nem tudhatod, melyik élőlény menyire érez. Jobban, mint gondolnád.

Velem is megtörtént, hogy visszaemlékeztem előző életemre. Elég sürün fáj a torkom. Kellemetlen szorító érzés. Hozzájutottam egy kazettához, amelynek segítségével megtudhattam kivoltam egyik előző életemben. Először egy sebesen
rohanó folyót láttam fákkal körülvéve(azt gondoltam biztos belefulladtam, ettöl fáj a torkom). Ám látoszögembe került egyik fán lógo alak. Jóbban megnéztem és én voltam
ott felakasztva. Kb a 16.századba lehetett a ruhából ítélve és valami rabló lehettem.

Én egyet értek john-nal abban, hogy az állatok is teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy életük véges. Egyszerűen csak vannak annyira ösztönlények, hogy ne ezzel foglalkozzanak, hanem úgy éljenek, ahogy tudnak. Egyik napról a másikra élnek, párt választanak, utódokat hagynak hátra és ezzel gazdagítják világunkat, ami nem nekünk, hanem velünk együtt lett teremtve.
Egyébként aki tart háziállatokat és foglalkozik is velük, tudja, hogy egyes kedvencekbe rendkívül inteligens elme szorul. :) És a többieknek is külön-külön, egyedi személyisége van.

Kedves John, szerintem ön állít butaságokat!Ne alacsonyítsa már le az emberi nemet!!Azért van az ember tisztába vele hogy meg fog halni,mert az Isten hasonlatosságára van teremtve!Méltóságot kaptunk a Mennyei Atyánktól, a teremtett világ minden élő teremtménye fölött állunk!Többek között értelmünk van, halhatatlan lelkünk.Az állatoknak nincs!Ők ösztönösen cselekszenek, így bizonyos dolgok előre jelzésének képessége is velük született.Ezzel is minket, embereket szolgálnak.Hiszen minden élő( növény, állat), élettelen, értünk lett teremtve!

hello.szerintem egy buta állitás ,hogy csak az ember van tisztába vele hogy meg fog halni.az ember azért állitja ezt mert van szembefordithato huvelyk ujja ,vagy mert beszéddel komonikálunk?az állatok sok dolgot elöbb megéreznek mint az emberek.az ember keresi magának a vigasztalást ami életbe tartja :hogy nem hiába valo a rövid földi élet.

A lélek addig "száll" valakibe, míg be nem teljesíti "végzetét". Az enyém megtette. Nem hiszem, hogy lesz következő életem. A lányom olyan álmokat lát, melyek számára furcsák, megfejtettem őket. Neki sem lesz következő lélek-élete, mert teljesíteni fogja küldetését e földi létben.

Több éve annak, hogy véget ért az első komoly kapcsolatom, ami több évig tartott.
Engem első pillanattól kezdve, megbabonázott, nem tudtam kiverni a fejemből.
A kapcsolat rengeteg lelki sebet okozott inkább nekem, de a mai napig úgy érzem, hogy valami nagyon nagyon erős kötelék van köztünk, és érzem, hogy lesz még folytatása, valamikor egy másik életben, mert ebben a mostaniban nagyon elrontottuk.
Vagy így kellett lennie?!
Egyik este imádkoztam őszintén szívből, hogy adjon egy álmot az Úr, miért van ez az erős kapocs köztünk.
Ellazultam, és megjelent egy képsor előttem.
Meleg helyen voltunk, és én elhagytam és megcsaltam az akkori kedvesem egy pénzes fickóért, és csak a könnyes szemeit láttam utoljára.
Görögországhoz betegesen vonzódom, pedig még nem jártam ott.
Ezzel a volt párommal oda terveztük a nászutunk, a születendő gyerekünknek görögös hangzású nevet szántunk, és mind a kettőnknek olyan görögös a fizimiskánk.
Hiszem, hogy ott éltünk... és talán fogunk még egy másik életben házasokként.

Egyszer, estefelé édesapámékkal mentünk hazafelé papáméktól, és és vaéahogy a kezembe került egy pénzérme. Arra nem emlékszem pontosan hogy lenyeltem, de a következő emlékem hogy magamat, és szüleimet látom föntről, ahogy édesanyám fejjel lefelé lógat engem, és veri a hátamat, hogy jöjjön ki a pénzérme, azóta sem tudom a myagyarázatot rá, de ugyanolyan pontosan emlékszem rá, mintha tegnap történt volna, pedig több mint 10 éve volt

én mártudom,hogy ez nem az első életem,de hogy hányadik azt nem tudom.Kb 12-14 évesen álmodtam a következőt:Egy haláltáborban voltam, pontosan tudom melyik barakkban,.és melyik sorban volt az ágyam,láttam a krematóriumot is,.AS látomás szerint aznap nem hltam meg,de az álom megmutatta,hogy ott haltam meg fiatalon és azt is tudta,hogy fiatal vagyok és kb az 1940.-es évbeket éljük,tehát ott haltam meg fiatalon zsidő nőként kb 14 évvel később születtem újra és zsidó névvel.ez utalt az előző életemre, errenemrég jöttem rá maganómtól.Azt is sokan mondták már nekem gerk fejjel,.hogy a koromhoz képest koravén a gondolkodásom,z engem nem lep meg,mivel tudom,hogy régen élek a földön.és nem ez az első életem, jelenlegi testemben több u,n, jósló álmom volt.ezektől mindig féltem,mert rendre beteljesültek.Álmombn kértem segitséget,hogy ez a lelki tulajsonságom ne jelentkezzen sokszor,másokkal kapcsoltben is látok dolgokat,akár fényes nappal is,de zek a jelenségek arra szolgálnak,hogy az illetőnek tudjak segiteni a gondján.Tudom,hogy lesz még leszületésem, a feladatomat még a következtő életben nem tudom,de azt tudom,.hogy mire szolgál a következő életem megélése,egy társamat,akit elvesztettem,és ő keres engem,együtt fogunk élni a következő életben,hogy mindketten együtt töltsünk egy életet,mert a jelenlegi éltenünkben tőlünk függetlenül elveszitettük egymást.Nem félek,pedig még viszonylag fiatalos vagyok,és nagyon várom azt a következő életet,met az több le3lki harmóniát ad ajándékba mindkettünknek,

Sziasztok!
Most lesz két éve, hogy meghalt a nagybátyám. 25 éves volt. Volt egy betegsége, nem tudta visszatartani a székletét emiatt csak kisegítő iskolába járhatott. Sajnos évekig össze volt zárva szellemileg sérült gyerekekkel, ez érezhető volt a viselkedésén, egynek érezte magát velük, úgymond leírta magát. Az otthoni körülményei se voltak jók, a nagyapám alkoholista és terrorban tartotta az egész családot.Egy idő után látomási voltak, nem szeretett egyedül lenni, szinte rettegett valami lényektől akik őt bántani akarják. Én még akkoriban kislány voltam és azt hittem csak engem akar ijesztgetni. Amikor befejezte az iskolát nem ment el dolgozni hanem csak otthon ült egész nap a szobában, nézte a tv-t és álmodozott. Mindig húztam, hogy mikor megy el dolgozni, mért nincs barátnője...azt mondta h majd 2005-ben, majd akkor minden más lesz, minden megváltozik. Mindig ezt az évszámot emlegette ha a jövőjét kérdeztük. És eljött Józsi számára a várva várt év: 2005. Egyik napról a másikra leromlott az állapota, teljesen depressziós lett, nem hagyta h segítsünk neki, orvosokat látni se akart. Végül kórházba került. Sürgősen meg kellett volna műteni de nem engedte. Másnapra sajnos meghalt. És igaza volt...tényleg minden más lett 2005-ben. Remélem egy szebb élet jutott neki amiben boldogan élhet.

sziasztok!en is megszeretnek osztani veletek nehany erdekes dolgot...nem oan reg vesztetem el az edesapam.Az egeszben az a legrosszabb h en ugymond megereztem hogy meg fog halni es en voltam vele az utolso percig.Az egesz egy nyari este tortent.Edesapam az nap nem erezte jol magat es kimentem vele a friss levegore,o egesz ido alatt mondta hogy neki szivinfarktusa lesz.Es meg mielott osszeesett volna nekem volt egy latomasom ahogy megfog halni edesapam.Es sajnos ugy is volt.Lattam a mentott ami elvitte,lattam a sok embert akik koruletunk voltak mivel az utcan eset ossze.De az nap este nem haltt meg hanem kesobb a korhazban es azt is megalmodtam az nap ejjel csak eppenseggel nem reszletesen.Es miutan eltemetek edesapam volt egy fura almom.Azt almodtam h velem volt egy szobaban es epp a kezem fogta es nem akkarta elengedni es naon meg voltam remulve mer almomban hangokat halottam a csaladom volt es azt kiabaltak h engedjem el a kezet de edesapam nem engette el.Es amikor felebrettem meg mindig ereztem a kezet ahogyan szoritotta a kezem.Azota meg mindig kisert ez az alom

Én szoktam azt álmodni, hogy meghalok. Ezek a képek nagyon haloványak. Ez azt jelenti, hogy nemsokára meghalok?22 éves vagyok

Kislánykoromban történt, amit most elmesélek. A második szomszédunkban volt egy medence. Oda jártunk nagy ritkán fürödni a barátainkkal. Én nem tudtam úszni, -persze azóta sem-, lógattam a lábam a medence szélén, s valamelyik gyerek belökött a vízbe. Aztán már csak azt láttam, hogy szaladgálnak a barátaim e medence szélén és én nem értettem, hogy miért, hát nem látják, hogy itt állok kinn a medence partján. Aztán valahogy a víz felé kerültem laposan, mintha kúsztam volna, s akkor megláttam magamat lent a medence alján, ezt sehogy sem értettem. Még azt láttam, hogy a barátnőm utánam ugrik, s valószínű, hogy felhozott, de arra sem emlékszem, hogy utána mi történt. Mai napig élénken él bennem, hogy szaladgálnak és nem látják, hogy én kint vagyok a vízből és ott álltam a mendence szélénél. Át is futottak rajtam, ami furcsa volt. Még egy dolog olyat éreztem, amit azóta se, valami csodálatos szabadságot és tényleg földöntúli boldogságot.

Szia Fischerk! Valahol azt olvastam, hogy az álmainkban mi magunk, pontosabban a felettes énünk (ez lenne a lelkünk?) üzen nekünk - álmok formájában. Tehát az álmok üzenetek, amelyek segítenek eligazodni az életben. Érted? Szóval nem kell semminek úgy történnie, ahogy álmodtad, ha nem akarod. Szabad akarat van a földön, és te döntöd el, hogy melyik úton indulsz el. Ugyanakkor érdemes az álmokra hallgatni, mert szerintem nagyon sokat segítenek, ha megtanulod értelmezni őket. Ehhez pedig nem is kell különösebb álmoskönyv, csak az intuíciód. Végülis te üzensz - magadnak... :o) Üdv: KAP

Georgina, ez szívfacsaró. És elképesztő. Azt hiszem, ezt nevezik jós-álomnak. Nagyon sajnálom, hogy mindezt meg kellett élned. :o(
Azóta is vannak olyan álmaid, amelyeket megjegyzel? Zézé

Érdekes "látomásaim" nekem is vannak. Az utóbbi 1-2- évben rendsszeresen előre látom a saját jövőmet. Képek formájában jelennek mega történések, le is tudnám azokat rajzolni. Az az érdekes, hogy sosem tudom ezek mit fognak konkrétan jelenteni, de mikor éppen ott tartok, pontosan tudom, hogy a kép melyik részletété élem át. Ezek a képek lelki folyamatokat, lelki állapotot jelentenek, vagy kapcsolatokra utalnak. És mindig bejön, pontosan az a lélektani változás, amit előre láttam. Néha már félek. - Érdekes azonban, hogy bár látom mi vár rám, mégsem tudok előle kitérni. Semmiképpen sem! Mi történik velem? Mi lehet ez az egész jelenség?

Szervusztok!

Én egy érdekes dolgot szeretnék elmesélni nektek.
Még kislány voltam mikos édesanyám meghalt. Azon a reggelen úgy ébredtem fel, hogy azt álmodtam anyukám egy futószallagon fekszik és közeledik egy tüzes kemence felé és felül.
Erre felébredtem, amikor is kopogott a szomszéd néni,hogy anyu meghalt.
Akkor ért a meglepetés amikor a papám mondta, hogy anyut elhamvasztják!
Ez mind 1967-ben történt!
Akkor még nem nagyon volt divat a hamvasztás.
Ma már tudom, hogy mi történik a testel a hamvasztás alatt, na de kis lányként és akkor fogalmam sem volt.
Ehez szóljatok hozzá?
Georgina