Feledhetetlen illatok

Tudatalattink birodalma

Az illatok hatnak ránk. Viselkedésünkre, közérzetünkre, érzelmeinkre. Testünk illata pedig környezetünkre hat: csábító, légies parfümünkre felkapják fejüket a férfiak, mentolos fogkrémünk szagát megérezve hunyorogva menekül előlünk amúgy ragaszkodó macskánk.
A chicagói egyetemen végzett kísérlet során egy fiatal nőtől származó verejtékmintát alkoholban feloldottak, majd egy nõi tesztcsoport tagjainak felsõ ajkára 5 hónapon keresztül egy leheletnyit cseppentettek. A csoport egyes tagjainál ezt egyszerű tiszta alkohollal helyettesítették. A kísérlet kezdetén a tesztelt nõk menstruációs ciklusai között jelentõs eltérés mutatkozott, ám néhány hónapon belül a verejtéket szagoló nõk 80%-ának a ciklusa egybeesett a mintát adó önkéntes ciklusával.

Tömjén, rózsaillat és a hit

Az egyes szagok és az általuk ébresztett gondolatok közötti erős társadalmi összefüggés figyelhetõ meg. A tömjénről (annak ellenére, hogy a legelső parfümök alapanyaga volt!) mindenkinek az áhitat, a templomi szertartások és a papok jutnak eszébe, míg egy finom virágos-gyümölcsös parfümrõl egészen biztosan egy csinos nő. Ha az évszázadok során másképp alakultak volna a társadalmi szokások, elképzelhetõ, hogy a tömjénillat ugyanazt a hatást válthatná ki az emberekbõl, mint egy parfüm, illetve nem lenne furcsa, ha egy szerzetesen virágillatot éreznénk. Az elbeszélések szerint Pio atyának (a stigmáiról híres olasz szerzetesnek) a sebeiből erõs rózsa- és ciklámenillat áradt, amelyet erős vallásossága jelének tulajdonítottak.
Természetesen nemcsak a szokásokon múlik, hogy ki mire asszociál. El kell fogadnunk, hogy vannak dolgok, amelyekre - jelenleg - nincs teljesen egyértelmû magyarázat. Miért csorog a kutyák nyála, ha megérzik a hús szagát, és miért kezdünk öklendezni a romlott étel kesernyés bûzétõl?

Gyógyító illatok

Az 1900-as évek elején a természetgyógyászok felfigyeltek az illatok beteg emberekre gyakorolt hatására, az aromaterápiára, amely valójában õsidõk óta létezik, és napjainkra alternatív gyógymóddá nõtte ki magát. Mi sikerének titka? Talán az, hogy felismerték: az illatok hangulatváltozásokat idéznek elõ a betegeknél. Például depressziós állapotú embereknél igen jó hatásfokkal mûködik a terápia. Nem magát a betegséget múlasztja el, hanem a közérzetet javítja, ezáltal könnyebben beindul a szervezet öngyógyító mechanizmusa. Természetesen mindenkire más-más hatással lehet ugyanaz az illat, így a kezelés megkezdése elõtt részletes kivizsgálásra van szükség, hiszen ami az egyiknek kellemes, az a másiknak kellemetlen élmény lehet.