A titokzatos Alexandriai Könyvtár

A kezdetek

Kr.e. 332-ben Nagy Sándor hadai felszabadították Egyiptomot a perzsa uralom alól, és a hódító megalapította Alexandria kikötővárosát. Halála után hű társa, hadvezére, Ptolemaiosz került Egyiptom élére, aki kitűzte azt a nagy célt, hogy Alexandriát az akkor ismert világ kulturális középpontjává teszi. Egyiptom kultúrtörténete és a hely szelleme által adott volt, hogy egy minden addigit felülmúló könyvtár jöjjön létre. A fáraókori Egyiptom könyv kultúra volt, ahol nagy becsben tartották a múlt örökségét, iratait. A régi könyveket elsősorban templomokban tartották, így voltak iratok II. Ramszesz halotti templomában, vagy a kézművesek telepén, Deir el-Medinében. Az edfui templomból egy hieroglifákkal írt katalógus is előkerült, amelyek a szertatásoknál használt kézikönyveket tartották számon. Alexandriában ebben az időben alapították meg a könyvtár mellett a másik tudományos intézményt, a Múszeiont. Ez a kor legkiválóbb görög tudósait fogadta be, itt élhettek, miközben a legmodernebb kutatási feltételeket biztosították nekik. A könyvgyűjtemény elengedhetetlen volt a Múszeionban folyó tudományos munkához, másrészt az ottani tudományos és irodalmi tevékenység tovább gyarapította a könyvtárat.

A világ könyvei

A könyvtár hatalmas mennyiségű iratanyaggal rendelkezett. Kr.e. 250 körül már 400 ezerre volt tehető a papirusztekercsek száma, amely az azt követő évtizedek folyamán tovább gyarapodott. Elsősorban görög műveket gyűjtöttek, de más kultúrkörből származó irodalommal is gazdagították. Őriztek például egyiptomi népmeséket, és lefordították héberről görögre a könyvtár gyarapítása céljából az Ószövetséget, Mózes öt könyvét. A legenda szerint Eleazár fopap hetvenkét fordítót küldött Jeruzsálembol Alexandriába, akik hetvenkét nap alatt végezték el a feladatot. A görög nyelvű biblia ma is fontos forrása a szentírástudománynak. Megtalálhatóak voltak itt a perzsa Zoroaszter művei is, és Manethón egyiptomi főpap görögül írt könyvei. Az uralkodók az egész akkori ismert világból begyűjtötték a könyvtár számára érdekes szövegeket és másolatokat készíttettek róluk. Az Alexandriába érkező utasok csomagjait átvizsgálták, a könyveket elkobozták, és lemásolták, a tulajdonos ezt kapta vissza. Az egyik Ptolemaios-uralkodóról szóló történet szerint kölcsönkérte Athénból a három nagy tragédiaköltő: Aischylos, Sophoklés és Euripidés műveit tartalmazó tekercseket, és az athéniak csak a másolatokat kapták vissza helyettük. Tény, hogy az alexandriai könyvtár teljességre törekvő gyűjteménye nélkül ma alig ismernénk valamit a görög irodalomból. A könyvtár tudósainak köszönhetően ismerhetjük a görög irodalom legértékesebb alkotásait, a homéroszi eposzokat, az Iliászt és az Odüsszeiát. Ma olvasható formájukat Alexandriában nyerték el, ahol ekkor született meg a szövegkritika tudománya. A természettudomány művelése is virágzott Alexandriában, mint ahogyan a matematika, a geometria, az orvostudomány és a földrajztudomány is.

A könyvtár katalógusát" Kallimakhosz költő jegyezte fel. Eszerint 400 ezer olyan tekercs volt, amelyen több azonos, vagy különböző szerzőtől származó mű szerepelt, és 90 ezer olyan, amely kizárólag egy művet tartalmazott. A nagy könyvtáron kívül volt egy másik, Alexandria nyugati részében. Ez is tekintélyes anyagot, 42.800 tekercset őrzött.