Csúcsfejek: egy másik civilizáció koponyái?

Már szinte minden kontinensen bukkantak ilyen koponyákra, a legtöbbet azonban Peru környékénés Egyiptomban láthatjuk ma is, múzeumokban kiállítva. Bár a tudósoknak megvan a magyarázata a furcsa fejformára, az az első logikus vizsgálatnál elbukik.

A köbcenti itt is számít

Még mi is tanultuk az iskolában: a kisbabák koponyáját bizony elkötötték, esetenként falapok közé szorították, attól lett csúcsos bizonyos kultúrák tagjainak a feje. Ezzel a magyarázattal számos gond is van.
Az egyik, hogy talán nem is bírná ki élve egyetlen kisbaba sem, ha hónapokon, éveken át akkora nyomást helyeznének a koponyájára, amitől az maradandóan eldeformálódik. A másik, hogy ha megnézzük a képeket, jól látszik, hogy a forma kifejezetten gömbölyded, tojás formájú. Ilyen szabályosra nem lehet „préseléssel” alakítani a csontozatot – különösen nem, ha falapok közé szorítják. Márpedig kocka formájú koponyával még nem sok ásatáson futottak össze…

De a lényeg: a normál felnőtt emberi koponyának megvan a térfogata. Szabad szemmel is jól látható, hogy ezek a koponyák sokkal nagyobbak, mint a normális. Egy emberi koponya térfogata 2200-2500 köbcenti között mozog, a világ különböző pontjain talált megnyúlt koponyák viszont 2600-3200 köbcentis űrtartalmúak. És még ha lehetséges is lenne ilyen szabályosra préselni a koponyacsontokat, az legfeljebb a formáját változtatja meg, a méretét nem. Ahhoz tudniillik még több csontra lenne szükség.

Az egyiptomi csúcsfej-kaszt

A képen egy ókori egyiptomi hercegnő szobra látható. Kísértetiesen hasonlít a koponyákra, amiket Peruban találtak. És kinek volt még ilyen koponyája Egyiptomban? Ekhnaton fáraó, azaz IV. Amenhotep igazi reformerként valósághű ábrázolásokat kezdett készíttetni az uralkodóról és családjáról. Az első feleségéről, Nofertitiről készült mellszobor máig az ókori művészet egyik legkiemelkedőbb alkotása.
Így tudjuk, hogy ők nem ugyanúgy néztek ki, mint a közönséges emberek. Mindketten vékonyak és magasak voltak, hosszú végtagokkal, vékony, hosszú nyakkal és hosszúkás koponyával.


Nofertitit lenyűgözően szépnek tartották. Ekhnatonnal három lányuk született, mind a hármukat ugyanilyen fejformával ábrázolják a szobraik. Meritaten hercegnőt férjével, Smenkhkare királlyal is láthatjuk egy fennmaradt képen, amin jól látszik, hogy a hercegnő és a király fejformája teljesen különböző.

Ezt a tudomány igyekszik olyasmivel magyarázni, hogy Ekhnatonnak valamilyen hormonális betegsége volt, amitől kissé nőies volt a megjelenése is. Ez okozta a koponya-elváltozást, és ezt örökölték lányai is. Igen ám, de Nofertiti nem örökölt tőle semmit, mégis ugyanolyan volt. Hosszúfejű és tökéletes – ahogy az egész család.

És a többiek?

Peruban több tucat ilyen koponyát találtak, a temetésük módjából következően valószínűleg szintén az uralkodó osztály tagjai lehettek. A kilencvenes években Szibériában, Omszk mellett került elő több nagyon hasonló koponya, a tudósok i. sz. 4. századra teszik a korát. Nem sokkal ezután Oroszországban is találtak hosszú koponyákat, ők a 3.-5. század környékét jelölték meg származásnak. Belgiumban múzeumban látható az a hosszú koponya, ami egy középkori kolostor ásatásai során került elő, de találkozhatunk itt 6. századi francia női csúcsfejjel is.

A kérdés az, honnan jöttek, és miért voltak ilyen kevesen? Ha egy másik emberi faj lennének, akkor megtalálhatóak lennének az általános populációban – akár a mai napig is.

Számos elmélet szól arról, hogy ezek a csúcsfejek az emberhez genetikailag hasonló faj, de különbözik a Homo Sapienstől, és valami más bolygón fejlődött ki. Úgy vélik, ők – amit fizikai szinten a jóval nagyobb agytérfogat is jelezhet –, akik időnként megjelennek a Földön, hogy segítsenek egy kicsit előre vinni a dolgokat.