Az év tizenegyedik hónapjában, Mindenszentek és Halottak napja után számos jellegzetes névnap van. A hozzájuk kapcsolódó babonákból szedtünk össze egy csokorravalót.
november 1. – Mindenszentek, november 2. – Halottak napja
November első két napja szorosan kapcsolódik egymáshoz. Már az ókori népeknél is a halottak látogatásának ideje volt. Mindenszentek a sok névtelen szent ünnepe, akiket – a katolikus vallás szerint – csak Isten ismer név szerint. November 2-án, – a IX. század óta – emlékezünk hallottainkra, rendbehozzuk a sírokat, gyertyát gyújtunk tiszteletükre. A néphit tiltja a mosást ezeken a napokon. Úgy tartják, ha mosunk, a halottak lába vízben ázik majd. Sokan megterítenek az elhunytaknak otthon. Kenyérrel, sóval, vízzel várják őket, hogy míg a család a temetőben gyertyát gyújt, addig ők jól lakjanak. A babona szerint nem szabad virágot letépni a sírokról, mert azokat a halottak elviszik az elkövetőhöz. Aki egyik sírról a másikra gyertyát tesz át, az a halott(ak) bűneit is áthelyezi.
november 11. Márton napja
Szent Márton a mai Szombathely mellett született római tisztségviselő fiaként. Apja kívánságára tizennyolc évesen a légió katonája lett. Nem sokkal később megkeresztelkedett, és a katonai egyenruhát misszionárius reverendára cserélte. Majd 371-ben püspökké választották. A hagyomány szerint Márton a nagy megtiszteltetés elől a libák közé bújt el, de a nagyhangú gágogás elárulta őt. “Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartja a mondás. Országszerte nagy lakomákat rendeznek, hogy a következő évben bőségesen ehessenek, ihassanak. Ezen a napon tömik a libákat és kezdik meg az újbort. A liba csontjaiból jósolták hajdanán a következő tél időjárását. Ha fehér és hosszú volt, akkor havas, ha barna és rövid, akkor sáros időre számítottak.
november 19. Erzsébet napja
Árpád-házi Szent Erzsébetre emlékezünk ezen a napon. A legenda szerint a királylány kötényében ételt vitt a szegényeknek. Amikor édesapja, II. András rajtakapta, és mérgesen számon kérte, az étel csodák csodájára hirtelen rózsaszirommá változott. Időjárásjóslás kötődik e naphoz: “Szent Erzsébet napja a tél erejét szabja. Erzsébet megrázza pöndölyét, lészen hó karácsonykor is.” Vagyis, ha Erzsébetkor havazik, akkor fehér Karácsonyunk lesz.
november 25. Katalin napja
Szent Katalin híres volt eszéről, műveltségéről. Így nem csoda, hogy máig diákok, egyetemek védőszentje. Elsősorban mégis a kereszténysége miatt elszenvedett mártírhaláláról lett híres. A legismertebb jóslat talán nála is az időjáráshoz kapcsolódik: “Ha Katalin kopog, Karácsony locsog.” De a néphagyomány több kedves, a házassághoz kapcsolódó babonát jegyez. Régebben a katalingally segítségével tudták meg a lányok, hogy a következő évben férjhez mennek-e. Ezen a napon letört ágat vízbe tettek, és ha az kivirágzott Karácsonyig, akkor biztosan számíthattak a lakodalomra. Fiatal férfiak pedig lopott lányinget tettek a párnájuk alá, és egész nap böjtöltek, hogy megálmodják életük párját.
november 30. András napja
Hivatalosan ekkor kezdődik a meterológiai tél. A fiatalok András napjától három napig böjtöltek és imádkoztak, hogy éjjel megálmodják hitvesüket. Luca-napi jóslásokhoz hasonlóan szokás volt tizenhárom kis papírra férfinevet írni, és míg a fonóban beszélgettek, egyet-egyet eldobtak. Aki utoljára maradt, az lett a férjük. Népszerű volt a közös jóslások közül az ólomöntés és a gombócfőzés. Az ólom formájából a férj foglalkozását találták ki. Egy-egy gombócba kis papírra felírt férj-jelöltek neveit rejtették. Miután kifőzték azokat, mindegyik a hajadonok tányérjára került. Szétvágták, majd előkerült a papír, és fény derült a leendő férj nevére.
