A pajzsmirigy olyan szerv, amely közvetlenül hat az anyagcserére, így a szervezeted szabályozására. Ha jól működik, pajzsként véd, ha rosszul dolgozik, az egész szervezet megsínyli, és az éveken át tartó problémák hatására felmondhatja a szolgálatot, utat
A csupán 18-25 grammnyi pajzsmirigy lepke alakú pajzsként helyezkedik el a gégefő alatt, a légcső előtt. Kétféle hormont (trijód-tironint (T3) és tetrajód-tironint (T4) termel, melyek szinte minden szervrendszer működését befolyásolják – a testhőmérséklettől az oxigénfogyasztáson és az izomműködésen át, a víz- és ásványianyag-háztartáson keresztüla koleszterinszint csökkenésig.
Jód, az éltető elem
A pajzsmirigybetegségek igen gyakoriak hazánkban, aminek az a fő oka, hogy kevés halat, tengeri sót fogyasztunk, és gyakran jódhiányos a táplálkozásunk. Márpedig mindkét pajzsmirigyhormon fontos építőköve a jód. Ha túl kevés jut belőle a szervezetedbe (ez a gyakoribb), a pajzsmirigy hormontermelésének csökkentésével reagál rá és a felsőbb agyi központokat olyan hormonok kibocsátására ösztönzi, melyek a pajzsmirigyműködést hivatottak fokozni. A pajzsmirigy erre válaszképpen megnagyobbodik, hogy hormontermelése elérhesse a kívánt szintet. Különösen veszélyeztetettek a nők, ugyanis náluk ezek a megbetegedések négyszer olyan gyakran fordulnak elő, mint a férfiaknál, utóbbiaknál viszont a súlyosabb megbetegedések kerülnek előtérbe. A diagnózist a vérből mért hormonszintek alapján állítják fel, de kétes esetben szükség lehet a pajzsmirigy tűbiopszájára, azaz szövetminta-vételre (ami a limfociták kimutatásával igazolhatja az autoimmun pajzsmirigy-gyulladást), illetve ultrahang-, és izotópvizsgálatra.
Ha túlműködik
A pajzsmirigy-túlműködés létrejöhet gyulladás, daganat, autoimmun betegség vagy speciális esetben jódtúladagolás vagy gyógyszerszedés hatására. Panaszt szinte egyáltalán nem okoz, a legtöbb esetben fel sem tűnik a betegnek, mennyire elterjedt a pajzsmirigy-megnagyobbodása. A golyva vagy orvosi szaknyelven struma csak lassan alakul ki, ezért gyakran hosszú ideig észrevétlen marad. A tünetek igen változatosak – legtöbbször a pajzsmirigy változó mértékű megnagyobbodásával is jár – és személyenként eltérő mértékben jelentkezhetnek. A tünetek lehetnek egészen enyhék, míg máskor hirtelen kezdődnek és komoly panaszokat okoznak (nyugtalanság, ingerlékenység, alvászavar, szapora szívdobogás, fokozott verejtékezés, meleg-intolerancia, fáradtság, gyengeség, szédülés, izomgörcsök, testsúlyváltozás, hajhullás). Feltűnőbb és egyértelműbb a pajzsmirigy betegsége, ha a nyak megduzzad. Kezdetben számos kellemetlen érzet hívja fel rá a figyelmet: nyelési- és légzési nehézség, “szűk” gallérok. Emellett a feleslegben lévő pajzsmirigyhormonok nőknél cikluszavarokat okoznak, férfiaknál pedig – bizonyos körülmények között – a spermiumok képződését lassítják. Így nem kívánatos gyermektelenséget, meddőséget okozhat. Majdnem minden betegnél jelentkezik enyhébb-súlyosabb formában szemtünet is (a szemgolyók kidülledése, amely, ha kisfokú, csak csillogóvá, nagyobbá teszi a szemet, és ez akár növelheti a női vonzerőt, de a későbbiekben már ijesztő arckifejezést kölcsönöz a betegnek, és veszélyezteti a látást is). Ennek oka, hogy a szemizom-ellen is termelődik ellenanyag a szervezetben. Kialakulhat pajzsmirigy autonomia, ami a pajzsmirigy egy olyan göbét jelenti (forró göb), mely a szervezet szabályozásától függetlenül termel pajzsmirigy-hormonokat. A pajzsmirigygyulladás kétféle lehet – fertőzéses eredetű (gyulladással járó bakteriális), vagy a felső légúti huruthoz kapcsolódó, vírusos. Sokszor nem is ismeri fel sem a beteg, sem az orvos, hogy nem a hurut velejárója a nyaki-pajzsmirigytáji fájdalom, és a lázat sem a pajzsmirigy számlájára írják. A teljes cikket itt tudod elolvasni: http://www.nana.hu/test-es-lelek/egeszseg/res-a-pajzson-8211-a-pajzsmirigybetegsegrol-42229.html
