Mi történik a halál után? – a halálközeli élmények a pszi-kutató szerint

A 46 éves Áron motorbalesete után került kórházba, ahol a szívverése leállt, és újra kellett éleszteni.
– Elhagytam a testemet, felülről láttam mindent: az orvosokat, akik az életemért küzdöttek, a barátnőmet, aki az ajtó előtt sírt, és magamat, középen, ahogy a műtőasztalon fekszem – mesélte megdöbbentő tapasztalatát a férfi. – Ezt követően kívül találtam magam, egyre távolodtam a kórháztól, de valahogy mégis érzékeltem, mi történik odabent. Aztán hirtelen vakító fényt láttam, és egy alagútban haladtam a fény felé. Megszállt a nyugalom, a béke érzése, tudtam, hogy jó helyen vagyok. Érzékeltem magam körül más lelkek jelenlétét, köztük a nagymamámét is, aki azt sugalmazta nekem, hogy még van dolgom odalent.
Áron ezután tért magához a kórházi ágyon. Paulinyi Tamás pszi-kutatóval arról beszélgettünk, vajon mi lehet a magyarázat az Áronéhoz hasonló halálközeli élményekre.

Ugyanazt tapasztalják

A halálközeli élményeket mindenki a saját nézetrendszere szerint magyarázza: egyesek tudományosan, mások a transzcendencia segítségével. Ám a tudósok között is egyre többen vannak, akik úgy vélik, ezek az élmények nem magyarázhatók meg teljesen az ő eszköztárukkal. Paulinyi Tamás pszi-kutató szerint a halálközeli élmény az átélők között – korra, fajra, vallásra való tekintet nélkül – szinte ugyanaz.

– A haldokló először azzal a döbbenetes érzéssel találkozik, hogy a testén kívül találja magát. Saját fizikai testét felülről és távolról látja, olyan idegenszerűen, hogy sok esetben meg sem ismeri. Ezt az élményt megelőzheti egy sötét alagúton való átkelés, átsuhanás érzete – magyarázza a pszi-kutató. – A testen kívüli élményt átélők felfedezik, hogy ők látnak, de őket nem látják, valamint azt, hogy új „testük” akadálytalanul hatol át a tárgyakon és a falakon. Ebben az állapotban általában az őket körülvevő emberek gondolatait is tisztán észlelik.
Ezt követően mintha egy egybehangzóan leírt álomvilágba lépnének át. Itt elhunyt ismerőseikkel, rokonaikkal találkozhatnak, akik segítőkészen sietnek elébük, majd egy sosem látott erősségű, de mégsem vakító fényt látnak, amit gyakran a tökéletes szeretet állapotaként írnak le.
– Az élménynek ebben a fázisában legtöbbször visszatekintést kapnak az életükre oly módon, mintha abban minden pillanat egyszerre történne, s így cselekedeteiket összefüggéseikben, következményeikkel együtt látják – mondja Paulinyi Tamás. – Aztán elérkeznek egy határhoz, ahonnan ez alkalommal vissza kell fordulniuk, vissza kell térniük az életbe. A visszatérés általában megrázó, a betegek számára a fájdalmak, a nehézségek és nyűgök visszatértét is jelenti.
A halálközeli élményt átélt emberekben az esetek túlnyomó többségében megszűnik a halálfélelem, ugyanakkor fokozódik az élet tisztelete. Türelmesebbé, megértőbbé, szinte más emberekké válnak, és ez a változás olyan mérvű is lehet, hogy az a beteg számára sokszor beilleszkedési problémákat jelent családjában.

Mi a tudomány álláspontja?

Miután a természettudományos felfogásba pillanatnyilag nemigen fér bele a testtől független tudat léte, nyilván szkeptikusan közelítik meg az előzőekben leírtakat.
– Hivatkoznak a műtéti altatók vagy a felszaporodó szén-dioxid kábító hatására, a születési élmények felelevenedésére, az endorfinok felszabadulásra és még sok mindenre, ezek azonban nem magyaráznak meg bizonyos elemeket az élményből – folytatja szakértőnk. – Ilyen a testelhagyás megtapasztalása, ami felett racionálisan sem hunyhatunk szemet, ugyanis ebben az állapotban az átélők olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek bizonyíthatóan érzékszervi úton nem lehetségesek a klinikai halál során. Pontosan idéznek fel szimultán történéseket, akár távolabbi szobák eseményeit. Ennek elfogadásához a pszi-kutatás eredményeit kell figyelembe venni, ami szintén sokak számára ismeretlen.

A testen kívüli tudat

Szakértőnk elmondása szerint a pszi-kutatás más megközelítésből magyarázza a jelenséget.
– A parapszichológia kísérleti tudománya régóta arra a következtetésre jutott, hogy a tudatunknak vannak magasabb tér-idő dimenziókban értelmezhető képességei, vagyis a tudat nem csak a koponyánk falai között létezik – szögezi le. – Ebben a megközelítésben a halálközeli élmények megérthetővé válnak, ahogy más pszi-jelenségek is, mint például a táv- és jövőérzékelés, amelyek létét már számos kísérlet során bizonyították.

Lepereg előttük az élet

Közös a beszámolókban az is, ahogyan az életüket látják a halálból visszatértek: filmkockaszerűen, minden apró mozzanatában. Ezt hívják panorámatudatnak.