Kisgyerekként számtalanszor dörzsöltük ujjunkat a citromfű leveléhez csak azért, hogy utána egész nap érezhessük frissítő illatát. Akkor talán még nem voltunk tudatában, de ez a herba egészségünket is sokoldalúan óvja.
Honnan származik?
Kis-Ázsiában, Közép- és Dél-Európában, a Földközi-tenger környékén honos, egyike a legrégebben használt gyógynövényeknek.
Hírnevét a karmelita szerzetesek alapozták meg, alkoholos párlatot főztek belőle, amit orvosság gyanánt használtak: ez volt a karmelitavíz. A citromfű napjainkban is számos gyógyszer alapanyaga.
Görcsoldó hatás
+ Kiválóan csillapítja az emésztőrendszeri és nőgyógyászati problémákat, sőt még a vajúdást is megkönnyítheti.
+ Forró tea formájában verítékezést okoz, ezáltal csökkenti a lázat, valamint megtisztítja a légutakat is. Emellett lelassítja a pulzust, így a tökéletes higgadtság állapotába kerülhetünk.
+ Külsőleg alkalmazva a hűsítő citromfű megnyugtatja a bőrt, így enyhítheti a különböző kelések, rovarcsípések, illetve a herpesz tüneteit, bedörzsölés, fürdő vagy borogatás formájában.
+ Kimutatták, hogy illóolaja antibakteriális hatással bír, tehát bakteriális fertőzéseknél felgyorsíthatjuk a kezelést némi citromfűvel. A jótékony cserzőanyagok segítenek a vírusok elleni küzdelemben.
Természetes nyugtató
+ Idegi eredetű panaszok – fejfájás, migrén, frontérzékenység – esetén kiváló nyugtató, kedélyjavító.
+ Az elalvással küszködőknek a citromfűtea nyújt hatékony segítséget. Lefekvés előtt fogyasszunk el belőle egy csészével, vagy cseppentsünk pár csepp illóolajat a fürdővízbe. Előbbi elkészítésénél figyeljünk rá, hogy 1 csésze teához elegendő 1 kiskanál szárított citromfű.
Jó tudni!
+ Látványnak sem utolsó: a növény magassága elérheti akár a 150 cm-t is, apró virágai pedig húszasával nyílnak a levélhónaljakban.
+ Illóolaját az illatszeripar előszeretettel használja, viszont a tiszta citromfűolaj igen drága, ezért citromhéjolajjal együtt szokták lepárolni.
+ Latin elnevezése Melissa officinalis; a görög eredetű melissa szó egyébként „mézelő méhet” jelent. Magyarul is szokás méhfűnek vagy mézfűnek hívni, illata ugyanis nagyon erősen vonzza a szorgos kis rovarokat.
