A szentképeken látható glória nem más, mint az alkimisták által gyakran emlegetett ragyogó, erős, látható aura. Szentek ugyan nem vagyunk, de mindannyian rendelkezünk egy bennünket körülvevő, elektromágneses mezővel. Ez az aura.
![](https://www.astronet.hu/wp-content/uploads/2008/08/59_55889-glory-320-d000010D6933f18ed799c.jpg)
Az auráról mondják, hogy az a lelki energia külső kiterjedése. Ha a test kimerül, veszélyben van vagy kiegyensúlyozatlan, akkor az elektromágneses mező, azaz az aura megsérül. Az aura a lélek és a test teljes térképe.
![](https://www.astronet.hu/wp-content/uploads/2008/08/60_55902-rings-belso-d0000003093809edb06db.jpg)
Gyűrűkbe zárva
Az aura tulajdonképpen hét összefonódott fénygyűrűből áll. Az első a test egészségi állapotát tükrözi. A második az érzelmeket, a harmadik az intellektust, a negyedik a tudatalattit reprezentálja (különösen a képzeletet és az intuíciót, a belső megérzéseket). Az ötödik gyűrű a felsőbbrendű én megjelenítője, míg a hatodik és a hetedik a lelki energiákat tükrözi.
Színesben látják
A testünket körülvevő külső energiamező mindenkinél más és más. De az aura mindenképpen három különálló auratestből áll: a fizikai, az éteri és a virtuális auratestből. A fizikai auratest a test felszínétől három-harmincöt milliméterre kezdődik. Fényes fehér vagy világoskék színű. Egészséges embernél ez az energiamező tiszta, fényes és állandó. Az éteri auratest megegyezik a fizikai auratesttel. Leginkább ködös, világoskék vagy szürke füstnek látszik: a test felületéből kettő-tíz centiméterre sugárzik ki. Ezt viszonylag kevesen látják. A virtuális auratest öt-tizenöt centiméterre terjed az éteri auratesten túl. Az aurával foglalkozók említenek egy úgynevezett színközpontot is, ami átragyog az elektromágneses mezőn. Ezek a színek az „auralátók” számára könnyedén érzékelhetők, mi több, ennek alapján adják „diagnózisukat” is. Megkülönböztetnek rózsaszínes-piros, kékeszöld, kék, mályva és sárga árnyalatokat. A különböző tónusok jelzik az egészségi állapotot, a kiegyensúlyozottságot és a lelki energiát. A kimerült beteg test aurája vékony és fakó, erőnk teljében viszont fényesen ragyog.
Pörög erre, pörög arra
Az aurát bizonyos „energiagenerátorok” hozzák létre, ezeknek csakra a neve. Mivel az aura színes, és a csakrák auránk részei, ezért a „látók” a csakrákat is színesben érzékelik. A szanszkrit eredetű kifejezés fénykereket jelent. Az elnevezés azoktól a „látóktól” (vagy tisztánlátóktól) ered, akik már az ősidőkben képesek voltak az emberi aurát és csakráit észlelni: látni. A csakra forog, ezért úgy néz ki, mint egy mozgó kerék. A csakra az óramutató járásával megegyező irányban pörög, amikor a környezetből energiát vesz fel. Az ellenkező irányba mozog, ha energiát ad le. Az emberi testben hét fő csakra, azaz energiaközpont van. A gerinc mentén, a farkcsonttól a fejtetőig sorakoznak. Folyamatosan forgó, örvénylő, energiakerekek, amelyek normális esetben folyamatosan újratermelik az energiát.
Sokat a zöldben!
A hét csakra együttműködik egymással, de mindegyiknek megvan a maga funkciója is. Ha valamilyen okból megszűnik a test energiaellátása, azaz az ember éhezik, a szervezet képes bizonyos ideig a csakrákon keresztül energiát felvenni – állítják az ősi szemlélet követői. Energiánkat fákkal, növényekkel, állatokkal, ásványokkal és más emberekkel kicseréljük. Nagyvárosban romlik, a zöldben való tartózkodás során javul energiaellátásunk.
Csakrák és mirigyek
Az első csakra a gerinc aljánál, a keresztcsont és a farkcsont között helyezkedik el. Innen származik – az ősi indiai elmélet szerint – minden fizikai érzékelés. Gyökér- vagy alapcsakrának hívják. Az ivarmirigyeket befolyásolja. A második, a lépcsakra, a köldök alatt található. Az érzelmek helyének jelölik. A nyirokmirigyekre hat. A harmadik, a szegycsont kiindulásánál, kicsivel a mellkas alatt helyezkedik el, napfonatcsakrának (plexus solaris) hívják. A mellékvesére és az epehólyagra fejt ki hatást. Itt születnek a gondolatok, a döntések és a vélemények. A negyedik energiaközpont a szívcsakra. Összeköti az anyagot és a szellemet. A mellkas közepén található, a szívvel egy vonalban. A csecsemőmirigyre hat. Az ötödik a torokcsakra, az univerzumot összetartó erő. A pajzsmirigy működését befolyásolja. A hatodik az úgynevezett harmadikszem, a homlok közepén. Ez biztosítja a jövővel való kapcsolatot. A tobozmirigyre hat, szemöldökcsakrának is hívják. A hetedik csakra a fejtetőn található. Az agyalapi miriggyel áll kapcsolatban. Ezt a legfontosabb energiaközpontot koronacsakrának nevezik. Itt olvad össze lelkünk Istennel.