Annak idején nagy visszhangot váltott ki a kutatók megállapítása, mi szerint a kihalt mamutok maradványait vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy bár az óriási állatok gyomra tele volt, mégis éhen haltak.
Napjainkban egyre több esetben fordul elő, hogy valaki évekig kiváló étrendet követ, ennek ellenére a tünetek (például premenstruációs szindróma, fáradtság és bőrproblémák) egyértelműen tápanyaghiányra utalnak.
Egyes vélemények szerint ez azért van, mert az intenzív földművelés legyengíti a modern élelmiszereket. A cinkben gazdag termőföldben nevelkedett gabona felveszi a cinket és továbbadja az embernek, ám a műtrágya, aminek feladata termékenyebbé tenni a sok aratás után kimerült talajt, általában nem tartalmaznak cinket és más nyomelemeket, mivel magának a gabonának sincs szüksége rájuk a növekedéshez. A gyümölcsök nagy része nem a fáról érkezik a boltokba, hanem hónapokon keresztül áll a hűtőházakban, és akkor kerül piacra, amikor az ára a legmagasabb. Ennek a modernizált termelésnek az egészségünk látja kárát. Hogy mennyire, azt jól mutatja az a kísérlet-sorozat, melynek során műtrágyát és gyomirtó szert nem használó földművelőknél és boltban mezőgazdasági terméket vásárlóknál végeztek ondószámlálást. Kiderült, hogy a vegyszermentesen gazdálkodók ondója duplája volt a többi férfiénak, amely azt mutatja, hogy élelmiszereink minősége már távolról sem olyan, mint mielőtt elkezdődött volna a II. világháború után a műtrágyák széles körben való alkalmazása. Az is köztudott, hogy a környezetszennyezés megnövelte egyes tápanyagok – különösen az antioxidáns vitaminok és ásványi anyagok (A-, C-, és E-vitamin, illetve szelén) iránti szükségletünket. Ezek a tápanyagok ugyanis képesek összekapcsolódni a mérgező anyagok sejtjeivel, és eltávolítják azokat a szervezetből. Ugyanakkor képesek semlegesíteni a szabad gyököket, a káros oxigénféleségeket, mint például az ózon, amelyeket többek között a szennyező anyagok – cigarettafüst és radioaktivitás okoznak.
