A hepatitis vírusok közül a B és C okoz krónikus, idült májgyulladást. A hepatitis B vírusra a 70-es évek óta szűrik a véradókat, s ez ellen a vírus ellen védőoltással is rendelkezünk. Napjainkban a HCV fertőzésnek van nagyobb jelentősége. A krónikus hepatitisek 70%-a C vírus hepatitis. Ezt a vírust csak 1989-ben fedezték fel, s 1992 óta szűrik a véradókat. A vírus elsősorban vér útján terjed, így aki 1992 előtt vért vagy vérkészítményt kapott, fertőződhetett hepatitis C vírussal. A terjedés egyéb módja az intravénás droghasználat, tetoválás, testékszer behelyezés. Szexuális úton, anyáról gyermekre 1-5%-ban terjed. A betegek kb 40%-nál nem derül ki a fertőző forrás. A hepatitis C vírus ellen védőoltással sem rendelkezünk, mert a vírus génszakaszában van egy gyorsan változó un. „hypervariabilis” szakasz, mely nehezíti az oltás kifejlesztését.  A HCV fertőzés akut szaka gyakran tünetmentesen zajlik, sok beteg ezért nem is tud róla, hogy fertőződött. Az akut esetek 20 %-a gyógyul, kb. 50-80%-nál krónikus fertőzés alakul ki. A krónikus fertőzöttek egyharmada tünetmentes hordozó, akinél kezelést igénylő betegség nem fejlődik ki, kétharmadánál alakul ki krónikus májgyulladás. Sajnos ennek a betegségnek sincsenek igazán jellegzetes tünetei- gyengeség, fáradékonyság, has puffadás-, mely miatt gyakran véletlenül, rutin laborvizsgálat során derül ki. A hepatitis C vírusfertőzés lassú lefolyású, az akut szak után kb. 8-10 év múlva alakul ki krónikus hepatitis, 18-20 év múlva májzsugor és 28-30 év múlva májrák is kifejlődhet. Fontos a betegség krónikus májgyulladás szakában való felsimerése és kezelése, mert így a betegség  továbbfejlődése megakadályozható, lassítható. A ma rendelkezésre álló kezeléssel – hosszú hatású interferon inj. és Ribavirin tabletta- a krónikus C vírus hepatitises betegek 60%-nál érhető el vírusmentesség, gyógyulás. Magyarországon a C vírus fertőzöttek száma eléri a kb. 70.000 főt. A kezelést igénylő krónikus C vírus hepatitises betegek száma 40.000 körül van. Hazánkban eddig közel 9.000 beteg részesült vírus ellenes kezelésbe. Sajnos a betegség tünetmentes kezdete és lefolyása miatt gyakran nem kerül felismerésre. Fontos lenne a magas rizikó csoportú emberek / pl.1992 előtt vért kapók, iv droghasználó/ szűrése, a fertőzés felismerése, a betegek eljuttatása a hepatológiai centrumokba, ahol megfelelő kezelésben, gondozásban részesülnek. A hepatitis betegek világnapján fontos felhívni a figyelmet a betegségre, mert időben való felismerés esetén gyógyítható betegségről van szó. 2003-ban alakult a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete / VIMOR/, melynek célja, a betegek összefogása, érdekképviselete, tájékoztatása betegségükről, a legújabb terápiás lehetőségekről. A vírus fertőzöttek jelentős problémája a kiközösítés, a munkahelyi megkülönböztetés, de legalább ilyen fontos az egészséges lakosság félelmeinek az eloszlatása, a megfelelő felvilágosítás, mely elejét veheti a tévhiteknek. Fontos tudni, hogy a hepatitis B és C vírusok a mindennapi érintkezéssel (pl. nyállal, könnyel) nem terjednek. Az alapvető higiénés szabályok betartása mellett a vírusok nem fertőznek. A betege kiközösítése alaptalan, sérti alapvető emberi jogaikat.