A mítoszok sárkányai

Dinoszauruszok, mint ősminták

Vajon miért éppen gyíktestű, denevérszárnyú lényekként ábrázolták a sárkányokat? Miért hasonlítanak egyszerre a hüllőkre és a madarakra is? Mivel magyarázható a régi sárkányábrázolások feltűnő hasonlatossága a dinoszauruszokhoz?

A dinoszauruszok 65-220 millió évvel ezelőtt népesítették be a Földet, elképesztő formai sokféleségről tanúskodó maradványaik minden földrészen megtalálhatók. Nem véletlen, hogy a dinoszaurusz- és ősemlős-csontok legnagyobb indiai és közép-ázsiai lelőhelyeinek vidékén alakult ki a buddhizmus, és a buddhista vallást jellemző sárkányábrázolás. Amikor a régi idők embere rábukkant a különféle titokzatos, ősi csontmaradványokra, azokat semmilyen ismert élőlénnyel nem tudta összefüggésbe hozni. Ekkor sietett segítségére fantáziája, és megszülettek a levegőben repülő, szárnyas sárkányok.

Sárkányok a mondákban és mesékben

Már az ógörög mondai emlékekben is megtaláljuk a sárkány alakját. Az egyik történet szerint Gaia egy aranyalmát adott Hérának, amikor feleségül ment Zeuszhoz. Héra elültette a kertjében, és az őrzését rábízta a Heszperidákra és a sárkányra (Ládónra). A sárkányt Heraklész ölte meg, amikor el kellet hoznia az aranyalmákat.

A középkori Európa elképzeléseiben kétfajta sárkány élt: a többfejű sárkány, amely vizet őrzött, tüzet okádott, az embereket és az állatokat egyaránt megtizedelte, valamint a repülő sárkány, amely vihart keltett, és a fellegekben lakott. A különféle sárkányokról szóló képzetek közös vonása az, hogy a sárkányt gonosz démonnak tartották.

 

Ezzel szemben az ősi Kínában a sárkány az első helyen állt az istenként tisztelt állatok sorában. Nem pokoli, ijesztő szörny, hanem az embert segítő, isteni teremtmény. Ő a legfőbb bölcsesség, a halhatatlanság és a gyógyító erő birtokosa, a keleti égtáj, az időjárás és a termékenység ura, az esők és a szelek irányítója. A kínai kozmológia jin-jang jelében a sárkány a jang-ot jeleníti meg, a menny, az aktivitás, a férfiúság princípiuma. Ősidőktől a császári család jelképe, és a köztársaság megalapításáig (1911) a kínai zászlót ékesítette. A sárkány Japánba is átkerült sok más kínai kultúrelemmel együtt, és ott alakjának akarat általi megváltoztatására képes lénnyé vált.