Reforméletmód – ősember módra

Az őskori ember nem szenvedett túlsúlyban. Étrendje bár sokkal szélsőségesebb,  bizonyos szempontból mégis egészségesebb volt, mint a miénk. Az évszakok és a vadászatok sikerességének függvényében vagy éhezett, vagy jóllakott volt, ám az általa elfogyasztott nyers élelmiszerek kedvező hatással voltak emésztésére, egészségére egyaránt, és nem szenvedett magas vérnyomásban, érrendszeri és daganatos betegségekben, vagy allergiában.

Kőkorszaki-diéta

A paleo-diéta elmélete szerint követnünk kellene őseink étrendjét, akik többnyire sovány fehérjét és nyers zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztottak. A legújabb régészeti leletek cáfolni látszanak azt a tényt, hogy csak a sovány húsok nem hizlalnak. Ezek szerint semmilyen hús nem hizlal, hacsak az elkészítési módja során nem adunk hozzá sok zsiradékot illetve szénhidrátot, amelyek nagy része köztudottan felesleges energiaforrásai szervezetünknek: kevés tápanyagot tudunk belőlük felhasználni, az éhségérzetet csak rövid távon enyhítik, ráadásul elhízáshoz vezetnek. “Frédi és Béni” tejet sem fogyasztottak – úgy tűnik jól tették. A zsírszegény tej a legtöbb diéta- és reforméletmód tanácsadó szerint kalciumban gazdag és egészséges – mégis egyre több kutatás bizonyítja, hogy a tejtermékek (a bennük található tejzsír és protein miatt) a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfőbb okozói a korábban “vád alá helyezett” tojással és az állati zsiradékokkal szemben.

Kőkorszaki fogyókúra

Az ősember kosztja kalória- és zsírszegény volt, ezért étrendjét követve könnyen elindulhatunk az egészséges táplálkozás felé vezető úton és attól sem kell tartanunk, hogy anyagcserénk túlságosan megborulna a táplálkozásunkban bekövetkezett változások miatt. Az első néhány hétben valószínűleg jelentős mértékben fogyni fogunk, ám sokkal fittebbek, egészségesebbek, energikusabbak leszünk mint valaha, hiszen csak “hasznos” élelmiszereket juttatunk szervezetünkbe. Elsősorban húsféléket fogyasszunk: szárnyasokat, tengeri halakat, borjút, disznót, kecskehúst, de ügyeljünk arra, hogy lehetőség szerint kevés zsiradékkal készítsük el fogásainkat, a bő zsírban való sütést váltsuk át főzésre, vagy párolásra és friss zöldségeket, salátákat együnk hozzájuk a jól megszokott burgonya-, rizs és tésztaköretek helyett. A paleo-diéta kizárja a kenyérfélék fogyasztását az étrendből, mondván, ezek B-vitamin tartalma a húsfélékben is megtalálható. Az áruházakban kapható élelmiszerek túlnyomó többsége vitaminokkal és rostokkal dúsított, és olyan sok adalék- tartósító- és színezékanyagot tartalmaznak, amelyek többet ártanak, mint használnak. A paleo-diéta alapján minden olyan élelmiszer káros az egészségünkre, amely valamilyen termelési folyamaton ment végbe: szénsavas üdítőitalok (a szénsavas ásványvíz is), a kenyér- és tésztafélék, a felvágottak, a félkész ételek, az édesítőszerek, az olajos-sózott magvak, a hüvelyes zöldségek, a keményítők és minden színezékkel, ízfokozóval és tartósítószerrel ellátott termék.