Hogyan képes hatni a tudatunk a valóságra? Paulinyi Tamás pszi-kutató segítségével keressük a választ a parajelenségekre!
A cikk előző, a mindenkiben működő ESP-t részletező része ezzel a kérdéssel zárult: lehet, hogy mindnyájan mágusok vagyunk?
Igen is, meg nem is. Hogy mit tudunk a kérdésre konkrétabban válaszolni, annak jobb megértéséhez foglaljuk össze azt, hogy mit tudunk a pszi-jelenségek előzőekben említett csoportjáról. Mindhárom idetartozó készség az érzékszerveken túli észlelések – angol rövidítéssel az ESP – csoportjába tartozik és némi merészséggel egy kalap alá vehető, hiszen minden esetben arról van szó, hogy érthetetlen módon, de akár más gondolatából (telepátia), akár távolból vagy elzárt helyekről (távérzékelés), sőt akár a jövőből is (jövőérzékelés) információkat szerezhetünk. Ez azonban nehezen idézhető elő szándékosan, inkább ösztönösen, intuitíven bukkan fel bennünk, gondoljunk az álmokra, a sejtelmekre, a váratlanul felbukkanó gondolatokra. A siker titka mégiscsak a valódi lelki szándék, az igazi vágyakozás, ami az ESP titkos kapuit megnyitja.
PK – Amikor a dolgok megmozdulnak
Létezik azonban a parajelenségeknek egy olyan csoportja is – ezt pszichokinézisnek (PK) nevezik –, amikor szándékaink a valóságot varázsolják, elég, ha itt az ezoterikus programozások sikereire, más esetben pedig a kanálhajlításhoz vagy a tárgymozgatáshoz hasonló csodákra gondolunk. Az utóbbiak rendkívül ritkák – erre még visszatérünk –, sorsunk paranormális alakítása ugyanakkor általános képesség, amit a PK egy különös válfajához sorolhatunk. Ez a mikro-PK jelensége, vagyis a véletlenbefolyásolás, ami a legegyszerűbb módokon – például kockadobálással – is bizonyíthatóan tetten érhető. Elvárásaink azonban nemcsak a kockákat bűvölik, hanem az életünkhöz kötődő minden összetett eseményt, vagyis az említett programozásbeli eredményeknek is az elméleti alapját jelenthetik.
Elég tehát gondolni valamire, és az majd úgy alakul? Maga a kérdés helytelen, ugyanis az ESP-hez hasonlóan itt sem a gondolatok, hanem a valódi érzések, az őszinte elvárások számítanak. Emiatt aztán ne csodálkozzon senki azon, hogy hiába ismételgeti naponta tízszer ezoterikus kívánságlistáját, vagy imádkozik reménytelenül olyan dolgokért, amiben a lelke mélyén nem hisz. Igazi elvárások nélkül vajon mit remélünk? Azt se felejtsük el, hogy a negatív, olykor önbüntető vágyak ugyanígy mozgósíthatják a PK-t, ez pedig már bérlet lehet a pechsorozatokhoz is.
Vannak persze látványosabb csodák is, ahol minden felborul, amit eddig a fizikáról tudtunk, ez pedig a makro-PK világa, ahol szinte minden megtörténik, ami elképzelhetetlen. Tárgyak paranormális megmozdulása, felemelkedése, eltűnése, fémek elhajlása, vagy akár spontán tüzek keletkezése, itt ugyanúgy „természetes”, mint az embereken a krisztusi sebek, stigmák megjelenése, vagy akár a csodás gyógyulások. Bár a sort hosszan folytathatnánk, ezek azonban olyan kivételes jelenségek, amelyeknek leginkább a tanulsága lehet érdekes.
A parajelenségek rövid üzenete
A rövid áttekintésben megismerhettük csodaszámba menő érzékeléseinket, tudatunknak a valóságra gyakorolt varázsos hatását, csakúgy, ahogy az elképzelhetetlent is a tények részeként láthattuk. Mindezek üzenete azonban mégsem a mesék, hanem a hétköznapok mágusává válásának lehetősége. Nem a paraképességeknek vagyunk ugyanis híján, hanem annak az önismeretnek és önkontrollnak, ami ezek mindennapos, harmonikusabb működtetéséhez szükséges.
Életünk legfőbb célja nem a vízen járás vagy a holtakkal való beszélgetés, abban azonban bízhatunk, hogy sorsunk alakulásában az ESP- és a PK-jelenségek is segítséget nyújthatnak, ha hagyjuk. Rövid summázatként tehát kijelenthetjük, hogy a varázspálca a kezünkben van, de hogy hogyan használjuk, azt mindig az eredmény mutatja meg.
