Gyógyító pszi-erők – paranormális hatások az orvoslásban

Ez mindaddig érthető is, amíg az ilyen módszerek hatásosságát nem támasztják alá hiteles mérések, vagy más olyan megfigyelések, amelyeket racionális szempontok szerint is értékelni lehet. Pedig ezek a különös gyógyító erők hatásaikban könnyen tetten érhetők, sőt az ismert pszi képességek ténye is valószínűsíti létezésüket. Lássuk hát közelebbről, mit tudunk a titokzatos gyógyerők múltjáról és jelenéről, és mi az, ami ezek közül a jövő orvoslását is teljesebbé teheti.

Mágikus gyógymódok a múltban

A misztikus gyógyítási módszereket az emberi kultúra kezdeteitől megfigyelhetjük, elég, ha itt az ősközösségek varázslóira gondolunk, akik kései utódait a helyenként még ma is tevékenykedő sámánokban lelhetjük fel. A „rontó erők” eltávolítása, a lélek egységének helyreállítása, általában csakúgy szerepelt repertoárjukban, mint a ráolvasás vagy a kézrátételes orvoslás is. Az ilyen egzotikus módszerekkel párhuzamosan alkalmaztak gyógyfüves kezeléseket is, ezek a komplex technikák egyébként a népi gyógyászatban és az ezoterikus természetgyógyászatban ma is sok helyen megtalálhatók.

A test energiarendszerének elméleteit leginkább a távol-keleti területeken dolgozták ki, innen származnak a legkifinomultabb aura- és csakraelméletek. Ezek szerint az egészség egyik legfontosabb feltétele az emberi testben és a test körül zajló energiaáramlások harmóniája, amit a csakrának nevezett energiaközpontok kiegyensúlyozott működése biztosít. Ebben a szemléletben ezek az életenergiák a testet körülvevő aurarétegeken át tartanak kapcsolatot az úgynevezett kozmikus energiával, ami áthatja az Univerzumot.

Ugyanígy ide rendelhetők a nagy próféták és szentek csodálatos gyógyításai, aminek legismertebb példáit a krisztusi csodatételekből ismerjük. A vakok, ördöngősök és bénák gyógyításán túlmutatva, Lázár feltámasztása is a képtelennek a hittel való felülírhatóságára utal. A hit, vagyis a tudat magasszintű elvárásainak orvosló hatása más szenteknél is megfigyelhető, illetve az is, hogy például az imák gyógyító erejében mindig is bíztak az emberek. A szent helyeken történő csodálatos gyógyulásoknak ma is él a kultusza, Lourdes-ba vagy például Medjugorje-ba napjainkban is ezrével zarándokolnak az emberek.

A tudati és testi folyamatok csodaszámba menő kapcsolatáról a hipnózis kapcsán is számtalan esetet idézhetünk, ebben a különlegesen módosult tudatállapotban lévő embereken akár nagyműtétek is végezhetők úgy, hogy a beteg nemcsak nem érez fájdalmat, de szóbeli utasításra a sebek vérzése is csökkenthető vagy elállítható. A hipnotikus utasítások hatására a gyógyulási folyamatok gyorsabbak, illetve időnként olyan betegségek is orvosolhatók, amelyekre más módszerek hatástalannak bizonyulnak. Ehhez hasonlóan a tudat kiemelt szerepére utal a placébóhatás, vagyis az a furcsaság, amikor a betegnek egy olyan gyógyszernek mondott tablettát adnak, ami nem tartalmaz hatóanyagot, ennek ellenére mégis gyógyuláshoz vezet.

Mint az előzőekből is láthattuk, a misztikus és rejtélyes hatású gyógymódokba vetett hit az emberrel egyidős, azt azonban, hogy ezek milyen szinten és miként működtek-működnek, már nehezebb objektív módon eldönteni. Ebben segíthetnek az olyan kísérletek és idevágó megfigyelések, amelyeket elsősorban a tudományos parapszichológia területéről idézhetünk.

A pszi képességek és a gyógyítás (az ESP)

Tudatunk ismeretlen fizikájú képességeivel – egész pontosan az élőlények és környezetük közötti ismeretlen fizikájú kölcsönhatásokkal – a para- vagy más néven pszi-kutatás foglalkozik, aminek a kezdeteit az ezernyolcszázas évek második felének médiumi megfigyelései jelentették. Az azóta eltelt jó száz év alatt a hangsúly a „túlvilágkutatásról” az emberi elme pszi működéseinek vizsgálatára tevődött át, ami által tudományos értékű tényeket ismerhettünk meg a tudat ESP és PK képességeiről, ezek pedig a különleges gyógyító erőket is új megvilágításba helyezik.

Az ESP (extra szenzoriális percepció) az érzékszerveken túli észlelések csoportját jelöli, ide tartozik a közismert telepátia vagy más néven a gondolatátvitel, a távérzékelés, vagyis a tárgyi környezet állapotainak nem érzékszervi észlelete, valamint a prekogníció, magyarul a jövőérzékelés. Ezek az – egyébként mindenkiben működő – észleletek általában nem tudatosodnak, sokkal inkább intuitív döntéseinkben és cselekedeteinkben nyilvánulnak meg, így egészítve ki a normál úton szerzett információinkat. Miután ezek passzív képességek, esetünkben nyilvánvalóan nem a gyógyítás, hanem a diagnosztizálás különleges eszközeinek tekinthetők, ez azonban mégiscsak a komplex orvoslás szerves részét alkotja.

A természetgyógyászatban megszokottnak tekinthető az, amikor az orvos ingával vagy pálcával diagnosztizál és az sem ismeretlen eljárás, amikor a beteg problémáit annak távollétében, vagy fotó alapján, úgynevezett távdiagnózissal végzi. Ez a fizikailag képtelennek tűnő helyzet mégsem nevezhető lehetetlennek, hiszen ha az ESP tényéből indulunk ki, akkor ennek semmilyen elméleti akadálya nincs, ugyanakkor a módszer hatásossága és pontossága nyilván vagy a klasszikus diagnosztikai módszerek eredményeivel való összevetésből, vagy a kezelés hatékonyságából derülhet ki. A misztikus gyógymódok lényegét tekintve azonban pszi képességeink másik nagy csoportját, a pszichokinézist (PK) kell alaposabban megismernünk. MinderrőlPaulinyi Tamás  írásának következő részében olvashatunk…