Gyógyító pszi-erők – paranormális hatások az orvoslásban és a természetgyógyászatban

Ez mindaddig érthető is, amíg az ilyen módszerek hatásosságát nem támasztják alá hiteles mérések, vagy más olyan megfigyelések, amelyeket racionális szempontok szerint is értékelni lehet. Pedig ezek a különös gyógyító erők hatásaikban könnyen tetten érhetők, sőt az ismert pszi képességek ténye is valószínűsíti létezésüket. Lássuk hát közelebbről, mit tudunk a titokzatos gyógyerők múltjáról és jelenéről, és mi az, ami ezek közül a jövő orvoslását is teljesebbé teheti.

Mágikus gyógymódok a múltban

A misztikus gyógyítási módszereket az emberi kultúra kezdeteitől megfigyelhetjük, elég, ha itt az ősközösségek varázslóira gondolunk, akik kései utódait a helyenként még ma is tevékenykedő sámánokban lelhetjük fel. A „rontó erők” eltávolítása, a lélek egységének helyreállítása, általában csakúgy szerepelt repertoárjukban, mint a ráolvasás vagy a kézrátételes orvoslás is. Az ilyen egzotikus módszerekkel párhuzamosan alkalmaztak gyógyfüves kezeléseket is, ezek a komplex technikák egyébként a népi gyógyászatban és az ezoterikus természetgyógyászatban ma is sok helyen megtalálhatók.

A test energiarendszerének elméleteit leginkább a távol-keleti területeken dolgozták ki, innen származnak a legkifinomultabb aura- és csakraelméletek. Ezek szerint az egészség egyik legfontosabb feltétele az emberi testben és a test körül zajló energiaáramlások harmóniája, amit a csakrának nevezett energiaközpontok kiegyensúlyozott működése biztosít. Ebben a szemléletben ezek az életenergiák a testet körülvevő aurarétegeken át tartanak kapcsolatot az úgynevezett kozmikus energiával, ami áthatja az Univerzumot.

Ugyanígy ide rendelhetők a nagy próféták és szentek csodálatos gyógyításai, aminek legismertebb példáit a krisztusi csodatételekből ismerjük. A vakok, ördöngősök és bénák gyógyításán túlmutatva, Lázár feltámasztása is a képtelennek a hittel való felülírhatóságára utal. A hit, vagyis a tudat magasszintű elvárásainak orvosló hatása más szenteknél is megfigyelhető, illetve az is, hogy például az imák gyógyító erejében mindig is bíztak az emberek. A szent helyeken történő csodálatos gyógyulásoknak ma is él a kultusza, Lourdes-ba vagy például Medjugorje-ba napjainkban is ezrével zarándokolnak az emberek.

A tudati és testi folyamatok csodaszámba menő kapcsolatáról a hipnózis kapcsán is számtalan esetet idézhetünk, ebben a különlegesen módosult tudatállapotban lévő embereken akár nagyműtétek is végezhetők úgy, hogy a beteg nemcsak nem érez fájdalmat, de szóbeli utasításra a sebek vérzése is csökkenthető vagy elállítható. A hipnotikus utasítások hatására a gyógyulási folyamatok gyorsabbak, illetve időnként olyan betegségek is orvosolhatók, amelyekre más módszerek hatástalannak bizonyulnak. Ehhez hasonlóan a tudat kiemelt szerepére utal a placébóhatás, vagyis az a furcsaság, amikor a betegnek egy olyan gyógyszernek mondott tablettát adnak, ami nem tartalmaz hatóanyagot, ennek ellenére mégis gyógyuláshoz vezet.

Mint az előzőekből is láthattuk, a misztikus és rejtélyes hatású gyógymódokba vetett hit az emberrel egyidős, azt azonban, hogy ezek milyen szinten és miként működtek-működnek, már nehezebb objektív módon eldönteni. Ebben segíthetnek az olyan kísérletek és idevágó megfigyelések, amelyeket elsősorban a tudományos parapszichológia területéről idézhetünk.

A pszi képességek és a gyógyítás (az ESP)

Tudatunk ismeretlen fizikájú képességeivel – egész pontosan az élőlények és környezetük közötti ismeretlen fizikájú kölcsönhatásokkal – a para- vagy más néven pszi-kutatás foglalkozik, aminek a kezdeteit az ezernyolcszázas évek második felének médiumi megfigyelései jelentették. Az azóta eltelt jó száz év alatt a hangsúly a „túlvilágkutatásról” az emberi elme pszi működéseinek vizsgálatára tevődött át, ami által tudományos értékű tényeket ismerhettünk meg a tudat ESP és PK képességeiről, ezek pedig a különleges gyógyító erőket is új megvilágításba helyezik.

Az ESP (extra szenzoriális percepció) az érzékszerveken túli észlelések csoportját jelöli, ide tartozik a közismert telepátia vagy más néven a gondolatátvitel, a távérzékelés, vagyis a tárgyi környezet állapotainak nem érzékszervi észlelete, valamint a prekogníció, magyarul a jövőérzékelés. Ezek az – egyébként mindenkiben működő – észleletek általában nem tudatosodnak, sokkal inkább intuitív döntéseinkben és cselekedeteinkben nyilvánulnak meg, így egészítve ki a normál úton szerzett információinkat. Miután ezek passzív képességek, esetünkben nyilvánvalóan nem a gyógyítás, hanem a diagnosztizálás különleges eszközeinek tekinthetők, ez azonban mégiscsak a komplex orvoslás szerves részét alkotja.

A természetgyógyászatban megszokottnak tekinthető az, amikor az orvos ingával vagy pálcával diagnosztizál és az sem ismeretlen eljárás, amikor a beteg problémáit annak távollétében, vagy fotó alapján, úgynevezett távdiagnózissal végzi. Ez a fizikailag képtelennek tűnő helyzet mégsem nevezhető lehetetlennek, hiszen ha az ESP tényéből indulunk ki, akkor ennek semmilyen elméleti akadálya nincs, ugyanakkor a módszer hatásossága és pontossága nyilván vagy a klasszikus diagnosztikai módszerek eredményeivel való összevetésből, vagy a kezelés hatékonyságából derülhet ki. A misztikus gyógymódok lényegét tekintve azonban pszi képességeink másik nagy csoportját, a pszichokinézist (PK) kell alaposabban megismernünk. MinderrőlPaulinyi Tamás  írásának következő részében olvashatunk…