Bence életében egymás után érkeztek a sorscsapások, és már az összeomlás szélésre került, amikor egy csodálatos fordulattal rendeződött minden gondja. Vajon ez volt a “jutalom” az önfeláldozásáért?
Bence egy kedves, szenzitív, de nem mindig kellőképpen öntudatos és határozott fiatalember, akinek az elmúlt 4 éve számtalan küzdelemről szólt. Házassága a feleségével néhány év után zátonyra futott, neje a válás után nagyon hamar párra talált, és új családot is alapított.
Megpróbáltatások sora
Közös kisfiuk, Dávidka Bencével maradt, mivel egész kicsi kora óta apásabb volt – Bence személyiségjegyei sokkal lágyabbak, mint feleségéé, tulajdonképpen inkább ő funkcionált anyai szerepkörben.
Dávidka alig töltötte be a hatodik életévét, lesújtó diagnózist kaptak a gyermekorvostól: egészségügyi panaszai hátterében leukémia áll. Betegsége olyan agresszív típusú volt, hogy a csontvelő transzplantáció maradt az egyetlen esély a gyógyulásra. Bár nagyon ritka, hogy a közvetlen környezetben megfelelő donort találnak, Bence a vizsgálatok alapján tökéletes alanynak bizonyult kisfia számára.
Az egészségügyi és lelki küzdelmek terhe mellett a kis család anyagi helyzete is egyre több gondot okozott. Egy karitatív szervezetnek köszönhetően ismerkedtek meg Blankával, egy 70 év körüli özvegy, gyermektelen hölggyel, aki hihetetlen empátiával és segítő szándékkal fordult feléjük. Kiadásaik jelentős részét fedezte, szinte családtagként kezdett részt venni az életükben.
Szerencsére a transzplantáció sikeres volt, még hosszú út vezetett a felépülésig. Bencét hamarosan újabb csapás érte: a kisfia melletti állandó jelenlétet a cég nem tudta tolerálni, ezért elbocsájtották.
Szinte összedőlt Bence körül a világ, hiszen így albérletüket sem tudták miből fizetni, mindenben pedig nem támaszkodhattak Blankára.
Az egyik legszomorúbb, legreménytelenebb éjszakán Bence különös álmot látott, ami csaknem valóságosnak tűnt: egy árnyszerű kéz érintette meg és simogatta a hátát, és az érintés azt sugallta: ne félj, vigyázok rád!
Két nappal később csörgött a telefon, Blanka szomszédja jelentkezett egy újabb sokkoló hírrel:
Blanka az éjjel hirtelen szívmegállásban elhunyt. Majd ezt követte egy újabb meglepetés, a szomszédasszony megadta egy ügyvéd elérhetőségét azzal az utasítással, hogy Blanka halála esetén keressék fel.
Bencéből kontrollálhatatlan zokogás tört ki, mikor az ügyvéd közölte vele: Blanka teljes ingó és ingatlan vagyonát rá és Dávidkára hagyta.
Önfeláldozás és karmikus kiegyenlítődés
A fenti történet első pillantásra tűnhet egy igazi csodának vagy tündérmesébek, azonban a háttérben minden bizonnyal a karma kiegyenlítődése áll.
Bence gyakorlatilag az egész életét önmaga és egója feláldozásával töltötte, alárendelődött mások sorsvonalának. Mint utólag kiderült, Blankának saját szándékából kifolyólag nem született gyermeke, férjével együtt szabadon, öntörvényűen saját vágyaiknak éltek.
Mikor azonban Blanka férje elhunyt, az özvegyasszony élete és „ küldetése” tulajdonképpen értelmetlenné vált, részlegesen lezárult. Ugyanakkor fennmaradhatott benne egy erős késztetés, hogy másoknak segítsen, valakinek támaszt nyújtson, hiszen ezt a feladatát eddigi életében nem teljesítette.
Ezen a ponton kapcsolódott össze a sorsvonaluk, és e különleges összefonódáson keresztül egy kölcsönös, karmikus kiegyenlítődés zajlott le.
