A gyógyító kövek, kristályok története egészen az ókorig nyúlik vissza – számos kultúrában hittek a mágikus erejükben. Ezek a leghatékonyabbak közülük.
Lapis lazuli
Perzsa eredetű, Európába a középkorban került át. Latin eredetű nevét (jelentése: kék kő) is ekkor kapta. A perzsák porrá törve használták a falfestményeikhez. Ugyanakkor a mozaikoknak is kedvelt anyaga volt.
Ametiszt
Az ókori görögök ametisztpoharakból itták a bort, állítólag ez akadályozta meg, hogy lerészegedjenek. Sok híresség viselt ametisztet, például II. Katalin cárnő, Pablo Picasso és Frank Sinatra is. Régen úgy gondolták, szerencsét hoz, elűzi a melankóliát, a depressziót.
Tigrisszem
Aranybarna színe a tigris pupillájára emlékeztet, sárga, barna, illetve aranybarna csíkjait vas-oxid-tartalmának köszönheti. A középkorban a gonosz emberek elleni védelemként viselték. A 19. században került először Európába, és eleinte nagyon drága volt.
Rózsakvarc
A szív ásványa. Erősíti az önelfogadást és a szeretetet, illetve mindezt mások felé is közvetíti. A rómaiak úgy tartották, hogy a szerelem istene, Ámor helyezte el a Földön, hogy általa az embereknek adományozza a megbocsátás erejét.
Tűzopál
A közép-amerikai indiánok úgy vélték, véd a sötét erők, a szellemek ellen. Jó hatással van a második csakrára, segíti az emésztést, fejleszti a kreativitást. Megszünteti a szexuális zavarokat. Gondolati síkon a kapcsolatokra van jó hatással.
Hegyikristály
Az ókori görögök örökre megfagyasztott jégnek vélték, ezért a kristály (krüsztallosz) nevet adták neki. Már az ókorban is gyönyörű tárgyakat készítettek belőle. A Magyar Királyi Jogar feje szintén egyetlen hegyikristályból van kifaragva, mivel erőt adó, a harmóniát, a tisztaságot megtestesítő kőnek tartották.
