A rontásnak, vagyis egy külső, élő személytől érkező ártó energiának gyakorlatilag két típusa van, a profán és a profi rontás, és mondanunk sem kell, hogy bizony mindkettő sok kárt tud okozni. De még mielőtt megijednénk, fontos leszögezni, hogy tudunk védekezni ellenük!
A gyűlölet árt mindenkinek!
Profán rontás: mágikus ceremoniális háttér és szaktudás nélkül kibocsátott, harag vagy gyűlölet alapú energianyaláb. Esetenként nem is szükséges mélységesen negatív érzés a „ rontó” fél részéről, pusztán elegendő az ellenszenv is, amennyiben tartósan egy légtérben, ugyanabban a közegben tartózkodnak, vagy tartózkodtak a múltban a felek.
Erre megannyi példát sorolhatnánk fel: elhagyott kedvesünk keserűsége, hamis barátaink rosszindulata, egy rivalizáló kolléga szüntelen irigysége, családtagjaink erőteljes kritikája és esetleges kényszerű együttélésünk rokonainkkal, vagy a már nem kívánt párunkkal. Az ártó hatás nem a kibocsátó fél érzelmeinek erősségén, hanem annak tartósságán, notóriusságán múlik. Tehát ha valaki a negatív érzéseit folyamatosan, ismétlődő jelleggel felénk fordítja, akkor válik képessé komoly károk okozására.
Nem csak rosszindulat fejthet ki negatív hatást, hanem akár egy ránk vagy párunkra irányuló szerelmi kötés is definiálható rontásként. Minden olyan beavatkozás, amely a szabad akarat befolyásolását célozza, okkult szempontból rontás akkor is, ha annak alapja nem a harag, hanem erőteljes vágy vagy fanatikus szerelem.
Mágikus ceremónia
A profi rontás egy okkultizmusban, rituális mágiában jártas külső személy bevonásával történik. Ennek elvégzéséhez mindenképpen szükség van egy célszemélytől származó organikus anyagra , például testről vagy testből származó preparátumra , illetve fényképre vagy kézírásra. A ceremoniális, szakszerű mágiáknak számtalan válfaja van, a legtöbbnek az alapja azonban a metafizikai azonosság törvénye. A célszemély privát, egyedi energiamezőjét lekopírozzák tőle származó organikus anyagokkal. A személyes energiát hordozó elemeket akár egy élettelen viaszbábuba behelyezve, létrehozhat az okkultista egy gazdatesttel teljesen megegyező rezgésszintű , másodlagos aurát.
Metafizikai alaptörvény, hogy azonos rezgéstartományba eső dolgok automatikusan kapcsolatban állnak egymással . Amilyen erő vagy behatás éri az organikus anyagokkal megszemélyesített tárgyat, ugyanaz a hatás érvényesülhet a gazdatesten. A támadó személy áldozatát befolyásoló lehetőségei egy rituális mágia esetén lényegesen nagyobbak és kártékonyabbak, mint profán rontás esetén.
Támadás lépésről lépésre
Auránk testi egészségünk és szellemi erőnk birtokába , képes védőburokként szolgálni a külső behatások elhárítása érdekében. A külvilágból eredő, rövid ideig negatívan ható energiákat lepattintja magáról, rezisztensen viselkedik. Azonban ha egy adott behatoló energianyaláb folyamatosan igyekszik lyukat ütni védőpáncélunkon, először a mentális síkunkat, vagyis gondolataink szintjét éri el. Ilyenkor agyunk, elménk érzékeli , hogy valami nincs rendben.
A támadás további fennállása esetén megtörténik az érzelmi régió elérése. Ilyenkor már nem csak gondoljuk, hanem érezzük is a rossz energia jelenlétét, amely ebben a fázisban már kihat kedélyállapotunkra, érzelmi életünkre is.
Az utolsó, és egyben technikai rontásnak minősülő fázis az, amikor a kívülről betolakodó energia a tartós fókusznak köszönhetően testközelbe ér, és a mentális, aztán pedig az emocionális aurarétegen túlmenően a test elementáris működését is képes befolyásolni.
Amennyiben sikerül beazonosítanunk, honnan és kitől érkezik a támadás, elsődleges feladatunk a kiváltó személlyel való interperszonális vagy virtuális kontakt megszakítása, és a kommunikáció határozott megszüntetése. Bizonyos esetekben ez nem kivitelezhető, és nem mindig elegendő a megoldáshoz. Saját érzéseinken és viselkedésünkön úrrá lehetünk , ugyanakkor ha maximális igyekezetünk, elhatárolódási szándékunk egyértelmű kifejezése ellenére sem vagyunk képesek lecsillapítani a behatoló fél negatív érzéseit, érdemes szakemberhez fordulnunk.
Ez is érdekelhet
Rontás, balszerencse, vagy karmikus teher?
Életutunk során mindannyian megtapasztalhatjuk sorsunk ciklikusságát, az „ egyszer fent, egyszer lent” jelenséget. Azonban, ha minden erőfeszítésünk és jó szándékunk ellenére elhúzódó sorsterhekkel szembesülünk, joggal merül fel bennünk a kérdés, vajon az élet természetes velejárója-e mindaz a negatívum, amely ellen küzdünk?
