A Biblia – üzenet az utókornak. Szavakba foglalt és kódolt tanítások egész sorát tartalmazza. S talán nem is egy kódot alkalmaztak, hanem sokkal többet. A tudomány fejlődésével szép lassan valamennyit sikerül megfejtenie az emberiségnek.
“Akinek szeme van a látáshoz, füle a halláshoz?” – miként Jézus is mondta -, azok megértik az üzenetet, mögé látnak a szavaknak. Néhány éve szenzációnak számított a felfedezés, amikor számítógépes “logikával” az ótestamentum szavaiban nagyon is mai városok, nevek, üzenetek kerültek elő. Az ókor számmisztikusai természetesen a számítógép hiánya miatt – csak a maguk területén tudták feltörni egy-egy kódot. A kaldeusok, az egyiptomiak abszolút tudósai voltak a számok okkult vagy rejtett jelentésének, az időre, illetve az emberi életre vonatkozóan. Olyan számokat ismertek, amiket évezredekkel később, a NASA tudósai csak a számítógépeik segítségével tudtak kikövetkeztetni. Ilyen például a nap-éj egyenlőség változásaként ismert jelenség, mely számításaik szerint 25 827. évben fordul elő. Hogyan, milyen eszközzel jutottak ehhez a számításhoz, sohasem derül ki. Ahogy azt is nehéz már kideríteni, honnan ismerték a bolygóévek ciklusának hosszúságát. Ezek után talán elfogadható, hogy a számok értékét is egészen másképp kezelték 1-től 9-ig, mint a mai matematikusok.
Megfigyelhető, hogy a Bibliában és más szent könyvekben a 7 – valahányszor előkerül – mindig a spirituális vagy misztikus isteni erőre vonatkozik, és így különöse jelentőséggel bír, valahányszor használják. Vehetjük a teremtés hét napját, a hét mennyországot, a hét trónust, a hét pecsétet, a hét egyházat, a hétnapos menetet Jerikó falai körül, amikor a hetedik napon a falak leomlottak. És hét nemzedék telt el Dávidtól Krisztus születéséig. A Jelenségek Könyvében Isten hét szelleméről olvashatunk. Ezékiel az Úr hét angyaláról beszél (ezek alighanem a hét kreatív bolygó mágneses befolyására vonatkozó utalások voltak).
Héber gyökerek
S mert az ótestamentum héberül íródott, a szent szöveg minden betűjének számértéke is volt, lévén a héber betűk egy-egy számot is jelképeztek. (A mai számmisztika gyökerei egészen idáig vezethetők vissza!) Isten a maga képére teremtette az embert – áll az írásban. És a kódban is. Ádám neve a héber alef, dalet és nem betűkből áll, melyek számértéke 1, 4 és 40. Vagyis 1 = az Isteni eredet száma, ez jelöli az ember eredetét is. Az egyes jelképezi az Első Okot, a Teremtőt, az Isten vagy a Lelket. A 4 = a fejlődés negyedik fázisa (ásvány-növény-állat-ember?). A 40-es a végcélt jelöli. Ez a visszatérés az induláshoz, vagyis Istenhez – de már magasabb szinten. Ha tudatosan egyesül az ÉN (=4) és a FELSŐ ÉN (=5) – akkor egyesül a föld az éggel, az ember az Istennel, anyag a szellemmel és egy egészen más, magasabb létezés veszi kezdetét. Mondhatjuk úgy is, hogy az anyagi világban fordulóponthoz érkezünk. A szellemi teremtéshez. A jelenések könyvében van még egy fontos szám: a 144000. Ez Ádám nevének négy száma – egymás mögé írva és százzal megsokszorozva. Ez az igazak, a megváltottak száma. Vajon mi az üzenete? Minden bizonnyal ez a mennyiség már minőségbe csap át. Ádám az emberiség atyja, önmagában valamennyi ember képviselője, de százzal megszorozva azt szimbolizálja, hogy az igazakban él tovább.
