A világ bizonyos tájain – így Marokkóban, Chilében és az USA-ban – a dűnék arról híresek, hogy különféle döbbenetes hangokat adnak ki, amikor lavina zúdul végig rajtuk. A dűnék zenéje egyes beszámolók szerint akár tizenöt percig is eltarthat, és olyan zaj
Az emberiség a világutazó Marco Polo híres útirajzaiból szerzett először tudomást a dűnék rejtelmes muzsikájáról. Azóta, vagyis nyolcszáz éve egyetlen ember sem tudott kielégítő magyarázatot adni a tüneményre. Aminek persze az is az oka, hogy nagyon kevés dűne “énekel” szerte a világon. Francia kutatók nemrég meglelték a rejtély nyitját. Állításuk szerint azok a dűnék énekelnek, amelyek homokszemeit finom fémréteg, az úgynevezett sivatagi máz borítja. Ez többnyire szi-likon, vas és mangán keveréke. A kutatók Marokkóból hozattak “éneklő homokot”, majd a mintát alapos vizsgálatnak vetették alá. Rájöttek, hogy hangokat úgy is lehet csiholni a marokkói homokból, ha tenyérrel vagy fémlapáttal dörzsölik. Ezzel sikerült egy csapásra cáfolniuk azt a korábbi nézetet, hogy a dűne egésze szüli a hangjelenséget. Végleg megdőlt az az elmélet is, hogy a dűnék zenéjét a körülöttük áramló levegő hozza létre.