Nagy Sándor holttestét uralkodók, kincskeresők, kalandorok, írók és rendezők keresik, a történelmi titkok kutatói és tudói egy sorban említik a Szent Grállal, a frigyládával és Atlantisszal, számtalanszor vélték már megtalálni, de eddig minden hír hamisna
A sír helyeként felmerült már Szumátra, az Indiai-óceán keleti végén lévő óriási sziget és Velence. Időszámításunk előtt 323-ban Babilon falai előtt vert tábort a makedón hadvezér, ahol hosszú napokon át tartó dorbézolás után megbetegedett és 13 nap után meghalt. A halál oka egyes történészek szerint mérgezés, mások hozzáteszik, hogy igen, talán alkoholmérgezés.
13 évnyi diadal
A geo című német tudományos magazin honlapja szerint Alexandrosz életében 13 év alatt meghódította az ismert világot, ám halálában nem nyughatott ő sem. Két évig tartott, amíg a holttestet előkészítették a szállításra, de eközben kirobbant a harc a nagy hódító örökségéért, mert Sándor állítólag csak annyit mondott: a legerősebb, mármint az legyen az örökös… Intrikák, gyilkosságok és háborúk követték egymást, és ebben a zűrzavarban a holttestnek igen fontos szerep jutott: ahol a holttest feküdt, ott volt a jelképes akarat is… Babilonból i. sz. 321-ben elindult a gyászmenet, hogy Nagy Sándor testét Makedóniába, szülőföldjére vigye, de sosem ért célba. Ptolemaiosz, Sándor barátja és tábornoka megszerezte a múmiát és saját országába, Egyiptomba vitette. A legtöbb kutató úgy gondolja, hogy a holttest soha többé nem hagyta el Egyiptom területét. A holttestet először az óegyiptomi birodalom fővárosába, Memphisbe vitték, ahol egyiptomi síremléket emeltek neki. A múmia nyugalma nem tartott sokáig, mert II. Ptolemaiosz Alexandriába szállíttatta, ahol mauzóleumot építtetett neki. Az építmény az ógörög nyelven halott testet jelentő Sema nevet kapta, de ez a név később számos antik forrásban Alexandria egyik városrészét jelöli.