Agyunk titkai

Az agyunkban, ebben a mintegy másfél kilónyi szürkeállományban több százmilliárd sejt dolgozik. Olyan, mint egy óriás pályaudvar, idegpályáin emlékekkel, vágyakkal, gondolatokkal és érzelmekkel megrakott tehervagonok száguldoznak, óránként több mint 300 kilométeres sebességgel, hormonok érkeznek menetrend szerint, molekulákat szállító szerelvények várják a csatlakozást, éjjel-nappal nyitva tartó pénztárak, azaz receptorok fogadják az utazó vegyi anyagokat. Mi pedig úgy érezzük, szerelmesek, dühösek, boldogok vagy szomorúak vagyunk, emlékezünk és felejtünk. Ha tudjuk, hogyan, még nem leszünk boldogabbak. De ha megértjük, valamit az is segít. A kutatókat például régóta foglalkoztatja, hogy vajon az agynak van-e neme.

Nem a méret számít

– Van – mondja dr. Donauer Nándor neuropszichológus, akinek kutatási területe a két agyfélteke és a köztük lévő munkamegosztás. A doktor a Heim Pál Gyermekkórház Mentálhigiénés és Epilepszia Centrumában többek között tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekeket gyógyít. – A legfontosabb, amit le kell szögezni – mondja -, hogy bár jelentős különbségek vannak a nők és férfiak agya között, ez nem azt jelenti, hogy az egyik jobb, fejlettebb, mint a másik. Csak azt jelenti, hogy más. A férfiak agya 12-15 százalékkal nagyobb, mint a nőké. Ez a méretbeli különbség azonban csak ötéves korra alakul ki. Annál meglepőbb, hogy hiába növekszik a fiúk agya gyorsabban, a szellemi fejlődésük mégis lassúbb. Vajon miért? Azért, mert az agy egészének mérete nem sokat jelent. Az agykutatók régóta tudják, hogy az agy méreténél sokkal fontosabb az idegrostok száma, sűrűsége és a sejtek illetve idegpályák kapcsolatainak mennyisége. A férfi és női agy eltéréseit tehát nem a méret különbsége adja, hanem a hormonok okozzák. A sejtek, idegpályák és főleg azok kapcsolatai ugyanis az élet során részben hormonhatásokra jönnek létre. E hormonok közül a női nemi hormonnak kitüntetett szerepe van. A különböző nemű gyermekek fejlődésekor ezt nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni.

Mozgás

A manapság egyre gyakoribb, úgynevezett magatartászavaros, túlmozgásos gyerekek vizsgálatakor kiderült, hogy agyukban az a terület, amely az információk szelektálását végzi, illetve a mozdulatokat koordinálja, nem fejlődött ki kellőképpen. Ezért az ilyen gyerekek, amikor a tanár a táblához hívja őket, lesodorják a padról a könyvet, orra buknak a szék mellé tett táskájukban, kezükben eltörik a kréta, és elég egy ablakra vetülő fénycsík ahhoz, hogy figyelmüket a feladattól eltérítse. Ez a probléma a fiúknál sokkal gyakoribb. Nem kellene, hogy így legyen. Ha a kicsi gyerekeket, mint valamikor régen, bölcsőbe tennék, ha hagynák őket kedvükre négykézláb mászni, és később is eleget rohanni, mozogni, agyuknak ez a területe is harmonikusabban, gyorsabban fejlődne. A mozgás ugyanis rendkívül fontos. Olyan elemi élettani ágy, amely nélkülözhetetlen a későbbi lelki fejlődéshez. A Mentálhigiénés és Epilepszia Centrumban az ilyen tanulási és magatartási problémákkal küzdő gyereket mozgásterápiával kitűnően tudják gyógyítani. De azt is megfigyelték, hogy ha egy szkizofrén beteg azt hallucinálja, hogy a sarokban ül egy macska, s az orvos azt mondja, menj oda, simogasd meg, a beteg elindul,és megszűnik a víziója. Vagyis a mozgás az agy elemi szükséglete.

Iskolai teljesítmény

Az agyban ugyanis külön terület felelős a figyelem felkeltéséért, más a tartós figyelemért, a szóképzésért, megint más terület aktivizálódik, amikor halljuk, illetve amikor olvassuk a szavakat. A tartós figyelemért felelős agyi rendszerek érettsége elengedhetetlenül fontos az iskolában. A fiúknál azonban – mivel genetikusan másképpen vannak huzalozva – ezek az agyi régiók később érnek meg, így náluk később válik hatékonyabbá a tanulás. A hat-hét éves kislányok már rendelkeznek azzal a képességgel, amellyel az agynak egy meghatározott területe a lényegtelen információkat elnyomja. Egy egészséges hatéves kisfiú számára ugyanolyan fontos, hogy az ablak előtt elrepül egy kismadár, a szomszéd teremben valaki nevet, beborul az ég, kioldódik a cipőfűző, mint az, amit a tanító néni mond. Vagyis a mai iskolarendszer, legalábbis alsó tagozatban, egyértelműen a lányoknak kedvez.

Beszéd

Azt mindenki tudja, hogy a lányok előbb és tisztábban kezdenek el beszélni, általában a szókincsük is nagyobb. A fiúk ezt a verbális előnyt csak 16 éves koruk körül érik utol. Vizsgálatokból kiderült, hogy bár rendszerint a beszédközpontok a bal agyféltekében találhatók, a női agy jobb féltekéjében is találhatók beszédért felelős területek. Ezért van az, hogy ha a bal agyféltekét valamilyen sérülés, agyvérzés vagy bármi más hatás éri, a nők könnyebben képesek újra megtanulni beszélni. Fantasztikus példa erre híres színésznőnk, Berek Kati. Ha egy férfit ér ugyanolyan sérülés, mint őt, soha nem tanul meg újra beszélni. Ő azonban betegsége után képes volt színházban is játszani. Egy híres vizsgálatban rendkívüli matematikai képességekkel rendelkező férfiak és nők agyát vizsgálták, úgy, hogy bonyolult feladatokat kellett megoldaniuk. Az elektromágneses felvételekből kiderült, hogy a feladatok megoldása közben a nőknél mindkét féltekei terület aktivizálódott, míg a férfiaknál csupán az egyik. Ha egy férfi ír, beszél, figyel, logikai feladatokat old meg, csak a bal agyféltekéjét használja. A nő mindkettőt. Ez nagyon fontos különbség. Minden relaxációs technika, a sámándobolástól a kultikus táncokon át az agykontrollig, azt próbálja elérni, hogy tudatunk hozzáférhessen a jobb féltekében tárolt és tudatunk számára alig megközelíthető tartalmakhoz.

Osztott figyelem

– A férj és a feleség egy partira hivatalosak. Az asztal mellett találkoznak egy régi ismerősükkel. Hogy vagy Gizi? – kérdezi a férfi. Nagyon jól – válaszolja Gizi, majd hosszan beszél szakmai és magánéleti sikereiről. Este aztán, amikor hazaérnek, a feleség azt kérdezi a férjétől, szerinted mi baja lehet Gizinek. Semmi, vonja meg vállát a férj. Hallottad, minden rendben van nála. S valóban ezt hiszi. A férfiagy ugyanis kevésbé képes az osztott figyelemre. A nő azonban észreveszi a közlésen túli, úgynevezett metakommunikációs jeleket, az arcjátékot, a mozdulatok tétovaságát, a beszéd hangsúlyait, a szavak mögötti közlendőt is. A nők jobban és pontosabban emlékeznek egy múltban történt, látott dologra. Ezért a nők jobb tárgyalópartnerek, hamarabb észreveszik, ha a másik unja, elfáradt, vagy a figyelme elkalandozik, és ilyenkor váltanak, lazítanak, esetleg taktikát változtatnak. A férfi egyszerre csak egy dologra képes figyelni. A nő azonban egy időben képes rántást kavarni, telefonálni és a gyerekre figyelni. Egyszerűen azért, mert jobb és bal agyféltekéje szimmetrikusabban működik. Ezért minden olyan képesség, amely a jobb agyféltekéhez kötött, a nőknél jobban működik.

Tájékozódási képesség

Kivételt képez ezalól a tájékozódási képesség. Bár ez a funkció egyértelműen a jobb agyféltekéhez kötött, a férfiak mégis jobb térlátással és tájékozódási képességgel rendelkeznek. Ez valószínűleg azért van, mert a férfiak a tájékozódást egyetlen szempontra, például az út kanyarulataira szűkítik. A férfias tájékozódás lényege a leegyszerűsítés, míg a nőké sok szempont: alakok, tárgyak, jelek, színek kiértékelése. Ezért a férfiak gyorsabban tájékozódnak. A nőknek ez lassabban megy, viszont biztosabban. Ha ugyanazon az úton kell végigautóznia egy hölgynek és egy úrnak, s később ezt valakinek el kell magyarázniuk, a férfi biztosan el tudja mondani, hogy az út hol, hányszor, milyen szögben kanyarodott jobbra, balra, a nő viszont képes lesz elsorolni az út mentén található üzleteket, parkokat, és azt is, hogy milyen színű háznál kellett balra kanyarodni. Patkányokon végzett kísérletekkel bizonyították, hogy ez a különbség, éppúgy, mint a két agyfélteke nemek szerinti munkamegosztása, nem öröklött, hanem a nemi hormonok hatására létrejött különbözőség.

Megérzés

Amikor a női megérzésről beszélünk, tudnunk kell, hogy ez sem valami mitikus dolog. Azzal van összefüggésben, hogy a női agy a férfiagynál szimmetrikusabb, s a két félteke között több a kapcsolat. Mert mit csinál az ember jobb agyféltekéje? Jobb féltekénkkel ismerjük fel az arcokat, ez reagál a testünkből jövő belső érzésekre, ezzel értjük meg a beszélő hangsúlyait. A jobb félteke az ősibb, az ösztönösebb. Az újszülöttekben a jobb agyfélteke az uralkodó, és ez dominál éjszaka, továbbá oldott, fellazult állapotban is. Amikor tehát a női megérzésről beszélünk, nem történik más, mint hogy a női agy genetikai adottsága révén tudatosítja a jobb agyféltekében tárolt információkat. Előhívja és a bal agyféltekébe emeli azokat az emlékeket, amelyek bizonyos múltbeli események érzelmi, képi, hangsúlybeli elemeit őrzik. A bal agyfélteke pedig összehasonlítja a jelen eseményeivel, és jelez. Azt üzeni: ez a mozdulat, ez az arcjáték, ez a hangsúly támadó magatartást takar, tartsd magad távol tőle.

Hol lakik az érzelem?

Az érzelmi folyamatok központja az agyban jól ismert, úgy hívják: amigdala. Ennek a mandula alakú szervünknek a sérülése után az érzelmi reakciók megszűnnek, a kísérleti állatok például feltűnően szelídekké válnak. Kétoldali amigdala-eltávolítás után eltűnik, míg az amigdala elektromos ingerlésével könnyen provokálható az agresszió. Az amigdala fontos szerepet játszik az undor kialakulásában, és felelős azért, hogy felismerhetők legyenek más személyek érzelmi reakciói. Szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal és a homloklebeny elülső részével, a prefrontális kéreggel. E terület kétoldali károsodása az esztétikai, a morális és a szociális érzelmek megváltozásához vezet. A kéreg alsó részének sérülése féktelenséget, gátlástalanságot, míg a felső rész károsodása közönyösséget, érzelmi sivárságot okoz. Az agykéreg eltávolítása után a kísérleti állat a korábban semleges ingerre vad dühreakcióval reagál, melynek alapján feltehető, hogy ép viszonyok között a kéreg gátolja ezeket a reakciókat. A hipotalamusz egyes területeinek elektromos ingerlése pozitív viselkedést, másoké viszont dühreakciót és támadó magatartást vált ki.