Egy új amerikai kutatás szerint görbült tereket összekötő hidak, a féreglyukak sajnos nem lennének alkalmasak időutazásra. Ettől a lehetőség továbbra is fennálhat.
Az elméleti fizikusok szerint akkor fog eldőlni, hogy lehet-e az időben utazni, ha sikerül egyesíteni a relativitáselméletet a kvantummechanikával. Ám egyelőre sajnos reménytelennek tűnik a két elméleti rendszer “összehegesztése”. Meg lehet tenni a téteket, ki-ki fogadhat az időutazás mellett vagy ellen, hisz a tudomány jelenlegi állása szerint az időutazás továbbra is nyitott kérdés. Bár Stephen Hawking egyik szellemes megjegyzése némileg visszaveti a merész ábrándokat. A világ alighanem legnagyobb élő elméleti fizikusa szerint: korunkat bizony nem árasztják el a jövőből érkező turisták.
Hidak és terek
Nemrég újabb csapás érte az időutazásban bizakodókat világ-szerte. Két amerikai fizikus, Roman Buniy és Stephen Hsu tanulmányt tett közzé az időutazást elméletileg lehetővé tevő féreglyukakról. A két tudós végkövetkeztetése, hogy az időutazók igencsak pórul járnának a féreglyukban. A féreglyukakat 1935-ben fedezte fel Albert Einstein és Nathan Rosen. A két fizikus úgy vélte, hogy az általános relativitáselmélet megenged úgynevezett hidakat, amelyek a meggörbült tér két távoli végét kötik öszsze. Ezeket a hidakat nevezték el később féreglyukaknak vagy féregjáratoknak.Féreglyukak
Ha a teret egy A4-es papírlapnak képzeljük el, és ezt félbehajtjuk, majd az egymásra simuló két véget tűvel átszúrjuk, megkapjuk a féreglyuk pontos modelljét. Stephen Hawking szerint a csőszerű tér-idő tartomány csupán néhány millió kilométer hosszú lenne. Ám ez sok billió kilométer megspórolását tenné lehetővé. És az időutazást. Korábban leszögezték a tudósok, hogy az emberi használatra alkalmas féreglyuk létrehozásához több energia kellene, mint amennyit a Nap valaha is termelni képes. Ám egy mikroszkopikus féregjáratot, amellyel információkat lehetne a múltba vagy a jövőbe juttatni, elméleti alapon már létre lehet hozni.