Mindenki ismeri a bibliai Éva történetét, hogy az ő bűne miatt lett kiűzve az ember a paradicsomból. Merline Stone angol írónő a Paradicsompapírok című könyvében megpróbálja kinyomozni, hogyan esküdtek össze a férfiak az ősi világban, s hogyan vették el a
Istennő-kultusz már a kőkorszakban is létezett, ősi teremtésmítoszok és hiedelmek részeként. Az évezredek során az istennőnek több ezer nevet adtak, de mindig természet-anyaként ábrázolták. Évezredekkel azelőtt, hogy a zsidók, a keresztények és muzulmánok megelégelték a nőuralmat, és átalakították a vallást – a Földközi tenger körüli vidékeken, Közel- és Közép- és távol-keleten mindenütt Istennőt imádtak, és nem Istent.
A templomi istentiszteletet papnők szolgáltatták, és ők látták el a templomok üzleti és pénzügyi dolgait. A sumérok az agyagtábla feltalálását és az írás művészetét is egy istennőnek tulajdonították, a legkorábbi sumér írásokat az Egek Királynőjének templomában Erechben találták. E rengeteg bizonyíték ellenére a mai kor embere alig van tudatában ezen ősi Istennő-imádatnak, az asszonyok egykori magas státusának.
